A felemelt vasúti díjszabás érvenyessége március 20-án kezdődik. A felemelt díjtételeket tartalmazó díjszállítási táblázatok visszavonásig, illetve a tarifák díjszabási úton való rendezéséig, de legkésőbb 1923. évi február 1-éig maradnak érvényességben. Közli ezután a Máv. hivatalos lapja az általános árúosztályokhoz tartozó gyors- és teherárúk új díjtételeit és a kivételes díjszabások alá tartozó árúk, illetve az élőállatok után kivetendő új tarifákat.

Újítás az, hogy módosítja a nemesfémek, a drágaságok és a műtárgyak vasúti szállításának feltételeit. Ezeket ezentúl csak gyorsárúként lehet szállítani és fuvardíjukat a közönséges gyorsárúk részére megállapított nyolcszoros díjtétel alapján számítják föl. A különösen nagyértékű árúk, mint például nyomtatott bankjegyek, értékpapírok, szőnyegek stb. szintén csak mint gyors- és teherárúk szállíthatók, tehát az áruszállításnál az első osztályba tartozó teherárúk négyszeres díjtételét kell fizetni.

Közli ezután a hivatalos lap a helyi árúdíjszabás felemelését az Arad-Csanádi Vasútnál, a határszéli vonatoknál, a Mohács-Pécsi Vasútnál, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál és a budapest-bécsi gyorsvonatoknál is.

Március 20-ától kezdve a Budapest-Bécs között közlekedő D. vonatokon első osztályon 984 magyar koronát és 9360 osztrák koronát kell fizetni, a második osztályon pedig 582 magyar koronát és 3120 osztrák koronát. 

A Délivasúton is 100 %-os díjszabásemelést engedélyezett a kormány, a podgyász- és kutyaszállítási díjakat 200 %-kal, az express-árú szállítási díjakat pedig 300 %-kal emelte fel.

A Vasúti és Közlekedési Közlöny közli az első jelentést a hajózási tarifák felemeléséről. Eszerint a Duna Gőzhajózási Társaság már március 15-től kezdődő érvénnyel emeli fel a tarifákat és pedig a bajor állomásokkal való viszonylatban 50 díjszabási számmal. Érvényességen kívül helyezi a társaság a Vaskapu-tarifákat és a Ferenc-József-csatorna díjtételeit is. 

Az iparosság szempontjából kétségbeejtőnek találjuk az új tarifát, amely az egész vonalon lényegesen megdrágítja a termelést. Az állam egyfelől intézkedéseivel elől járt a drágaság előidézésében, másfelől pedig a forgalom fejlesztéséért és az üzleti élet fellendítéséért édes-keveset tesz. A kis- és középipar nyersanyag beszerzését a tarifaemelés jelentősen megdrágítja s az eredmény az lesz, hogy a pénztelenség miatt még kevesebb üzlet jön majd létre.