Az ügyész az összes vádlottak ellen halálbüntetést inditványoz.

Harmadfél esztendővel ezelőtt, sőt még tavaly is, csak suttogva és titokban mertek az emberek beszélni azokról a szörnyü gyilkosságról, rablásokról és egyéb büncsekelményeskről, amelyeket a kommunizmus bukása után a Duna-Tisza közötti alföldi területeken elkövettek.

Hosszu időn keresztül még arra sem kerülhetett sor, hogy e sulyos atrocitásokat a hatóságok megtorolhassák és csak tavaly nyáron, hogy a nemzetgyülés Beniczky Ödön volt belügyminiszter, nemzetgyülési képviselő fulmináns interpellációt terjesztett elő e véres bünök hatósági megtorlása érdekében, fognak hozzá az 1919. év szeptember havában elkövetett tömeges büncselekmények felderítéséhez.

Közismert az, hogy a büncselekmények tulnyomó többségére amnesztiát hirdettek, most csak azok kerülnek birói ítélőszék elé, akik a büncselekményeket aljas indokokból, haszonlesésből követték el.

Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettest bizták meg a bünpörök nyomozásának legfőbb irányításával, aki nagy körültekintéssel és az ő nagy energiájával fogott hozzá a bünök kiderítéséhez és a bünösök kézrekerítéséhez. Rövid idő alatt sok egyén letartóztatását rendelte el, de munkáját egyrészt a nyugatmagyarországi események, másrészt rajta kivül eső okok mind erősebben hátráltatták, és nemrégiben olyan stádium következett be az ügyben, hogy dr. Váry Albert minden további müködéstől elállott. Csakhamar a polgári kir. ügyészség a letartóztatott vádlottakat kettő hijján szabadlábra helyezte és már-már ugy látszott, hogy elposványosodik az a nagy munka, amit a bünök felderítése érdekében végeztek.

Párhuzamosan dolgozott dr. Váry Albert koronaügyészhelyettessel dr. Schmitz Artur hadbiró ezredes a csendőrség felügyelőjének ügyésze, aki azoknak a gyanusítottaknak ügyét intézte, akik katonai hatáskör alá tartoznak. Mult hó közepe táján, pár nappal később, hogy a polgári ügyészség kiengedte az orgoványi gyilkosoknak egy részét dr. Schmitz ezredeshadbiró megállapította, hogy ezek is a katonai ügyészség illetékessége alá tartoznak, elrendelte azoknak is letartóztatását, akik egy héttel korábban szabadultak az ügyészség fogházából. Azután elkészítette az orgoványi rablógyilkossok bünpörében az első vádiratát, amelyben rablás és gyilkosság büntete cimén emelt vádat a következő fogva levő terheltek ellen:

Zbona János 39 éves gör. kat. vallásu kantinos, nyugállományu csendőrtörzsőrmester, Danics Mihály 29 éves r. k. vallásu vendéglős, csendőrtartalék állományába tartozott tiszthelyettes, Juhász István 32 éves r. k. vallásu pótcsendőr, Cs. Tót Gyula 32 éves r. k. vallásu pótcsendőr, Tót Ambrus 29 éves ref. vallásu és Tót Imre 26 éves ref. vallásu pótcsendőr.

A csendőr-ügyészség a katonai büntetőtörvénykönyv 45 §-ának figyelembevételével a 415. § alkalmazását indítványozza, amely szerint a terheltek kötél általi halálbüntetéssel büntetendők.

A m. kir. katonai törvényszék ma reggel 9 órakor kezdi meg e bünpör főtárgyalását. A tárgyalást dr. Győrffy László őrnagy-hadbiró vezeti, a vádhatóságot pedig maga dr. Schnitz Artur hadbiróezredes-ügyész fogja képviselni, a meggyilkolt sértettek hozzátartozóinak képviseletét pedig dr. Dombováry Géza ügyvéd látja el.