Minden csoda három napig tart. A kisgazdapárt csodálatos vacsorája s az ott elhangzott meglepetésszerű beszédek csak három napig okoztak konsternációt az egyébként ilyenekre berendezett magyar politikai életben. Vasárnapra már teljesen tisztázódott hogy a vacsora összes szónoklataival együtt, egyáltalán nem tisztázta a helyzetet.

Kiderült, hogy az összes beszédek tendenciózus elferdítésben kerültek a sajtóba, hogy az egész inszcenált jelent az őszinteség teljes hiányával készült, hogy éppen ennek következtében tartós és nagyobb jelentőségű hatást nem is gyakorolhat a politika további rányitásra.

Bizonyos az is, hogy Bethlen István nem lépett be a kisgazdapártba, hogy beszédét nem előzték meg tárgyalások a kisgazdákkal és nagyatádi Szabóval, sőt azt is, hogy ezek a tárgyalások azóta nem történtek meg, jellemző, hogy az értekezletet akkor elhalasztották, hogy a vacsora zavartalan menetét biztositsák, de emellett még a sajtó is csak elkésve vett tudomást arról, hogy a kiválni készülő Szijj Bálinték a vacsorán is kijelentették, hogy kilépési szándékukat csak elodázták. De még a jó vacsora kedvéért sem hajlandók garancia nélkül beszerelni.

Maga nagyatádi Szabó István szokott zárkózottságában maradt Bethlen és a többi szónokok felköszöntői után is, s nem kevesebb, mint tizenegy beszédnek kellett elhangzania, hogy tizenkettediknek végre nagyatádi Szabó István is nyilatkozzék

Egyébként nagyatádi Szabó István beszéde nagyon sok kritikára adott alkalmat. Teljesen illetékes helyről erre vonatkozólag a következő értesitéseket kapta a Hétfői Hirlap munkatársa:
Nagyatádi Szabó csak a felvett kérdésekre tett nyilatkozatot nagyon óvatosan, s ezek a sajtóban nagyon megrövidített, összevont, sőt helyenként tendenciózus beállitásu kivonatokban láttak napvilágot. A beszédben az „egymillió paraszt” nem a városnak szánt fenyegetés volt, hanem azoknak a tömegeknek erejére való utalás, melyek nagyatádi Szabóék háta mögött állanak.

Az a megállapítás, hogy mindennek alapja a fegyveres erő kézben tartása, szintén tévesen kommentálódott az általában közölt beszéd további szövegében, mert nagyatádi Szabó a fegyveres erőt, egyenesen mint az állam hatalmának szimbólumát értelmezi.

Egyébként éppen a szocialistáknak nem szabad az ilyen megállapitáson megütközniök, mert hiszen a proletáritus felfegyverzésnek hangoztatásával ezt a mindenkor érvényesült elvet ők használták fel először nyiltan kortescélokra.