A kommunizmus bukása után 1919. augusztus 27-ikén Fonyódon dr. Tószegi Freund Albertet és Gráner Albertet kegyetlen módon meggyilkolták. Abban az időben olyan volt a helyzet, hogy a bünesetet a sajtó nem tehette szóvá és amikor mégis irtak az ügyről, akkor különböző nyomások folytán azt kellett irni, hogy Tószegi Freund Albert kommunista volt, népitélettel mondták ki rá a halált és ezt az ítéletet hajtották rajta végre, két napilap meg is emlékezett a gyilkosságról és az akkor szállongó hirek szerint azt irta a meggyilkoltról hogy kommunista volt.

A cikkek megjelenése után a szerencsétlen áldozat felesége özv. dr. Tószegi Freund Albertné sajtópört indított a szóbanforgó cikkek miatt, halott ura emlékének megrágalmazása végett. E sajtópörökben a budapesti büntetőtörvényszék dr. Nagy Béla tanácselnök vezetése alatt működő büntetőtanács már tartott egy ízben főtárgyalást, amikor elrendelte ebben az ügyben a felek kérelmére a valódiság bizonyítását és evégből a tárgyalást elnapolták.

A tulajdonképeni főtárgyalás a mai napon kezdődik. Azóta megváltozott a bűnpörben a sértett személye, mert a panaszosként fellépő özvegy időközben meghalt. Jóformán szemeláttára végezték ki szerencsétlen férjét, a kiállott izgalmak beteggé tették és ez okozta halálát. A sajtópört azért még sem szüntették meg, mert sértettként fellépett dr. Tószegi ferenc, ugyis mint kiskoru Tószegi Erzsébet és Tószegi Ferenc, az elhaltak gyermekeinek gyámja.

Dr. Zboray Miklós ügyvéd, mint a sértett képviselője, nemcsak tanukra hivatkozott a valódiság bizonyitásának kérdésénél, hanem indítványozta, hogy számos bünpör iratait és egyéb köziratokat is szerezzen be a sajtóbiróság. E kérelemnek annakidején helyt adtak és most már a sajtópör irataihoz csatoltak rendkivül érdekes okmányokat is. Ezek az iratok a beidézett tanuk kihallgatása után kerülnek felolvasásra. Egyik nagyon érdekes dokumentum e pörben annak a bizottságnak jelentése, amelyet Tószegi Albert, Gráner Albert és még egy harmadik áldozat? Hamburger Ede önkényes kivégzése ügyében küldtek ki. a család ugyanis nagy energiával forszirozta az eset felderitését és sikerült kieszközölnie, hogy egy vegyes bizottságot küldjenek ki a kivégzések ügyének megvizsgálására. Ebben a bizottságban résztvett: a hadügyminiszterium, a belügyminiszterium, az igazságügyminiszterium, a fővezérlet és az érdekelt családok kiküldöttje is. A vegyes bizottság vizsgálatának eredményéről tett jelentésében többek között a következőket irja:

1919. augusztus 27-ikén Fonyódon letartóztatták dr. Tószegi Freund Albertet és Gráner Albertet és őket a csendőrségi laktanyába szállították, ahol Hamburger Ede magánhivatalnok is fogva volt.

Dr. Tószegi Freund Albertné férje érdekében egyrészt Svastics Nándor kormánybiztoshoz fordult távirati uton, másrészt személyesen kereste fel Siófokon Horthy fővezért.

Este hat óra után megérkezett a tiszti őrjárat parancsnokához a kormánybiztos sürgönye, amelyben saját személyében vállal felelősséget Tószegiért és Gránerért és azonnal való szabadlábrahelyezésüket kéri.

Hajnali 3 órakor pedig Sibrik György főhadnagy jelentkezett, Horthy Miklós akkori fővezér parancsát hozva, mely szerint a tisztiőrjárat parancsnokát személyesen teszi felelőssé a két letartóztatott testi épségéért és felhivta őt, hogy addig ne döntsön az ügyben, míg az kivizsgálva nincsen.

Ezután leirja a jelentés, hogy ugyane napon reggel hét órakor népgyűlést hivtak össze az iskola udvarára és a szónokok meglehetősen zsidóellenes hangon tartott beszédeket mondtak. A beszédek után megkérdezték a több száz főnyi tömeget, hogy mi történjék a főbűnösökkel, mire a tömeg mindegyike azt kiáltotta, hogy fel kell őket akasztani.

A jelentés így folytatódik: Ezekután a tömeg a csendőrlaktanyához vonult, ahol a három letartózatott egyenkint kihivták őrizetük helyéről, amire a jelenlevők a foglyokat ütlegelve a helyszinén lévő fákhoz taszigálták, ahol előbb Gráner Albertet az egyik fára, majd dr. Tószegi Freund Albertet és utolsónak Hamburger Edét egy másik fára felakasztották.
A Tószegi Albert nyakába vetett kötél, miután a fára felhuzták, kétszer is elszakadt, de harmadszor is felhuzták.
Közben Tószegi Albertné sikoltozva jött a helyszinére és Horthy főparancsnok kegyelmére hivatkozott, de a csendőrőrmesterrel elvezettették.

Megállapítja a jelentés azt is, hogy semmi adat nincs arra nézve, hogy Tószegi vagy Gráner kommunista lett volna, arra sem merült fel semmi adat, hogy a proletárdiktaturával valamelyes kapcsolatban állottak volna.

E gyilkosságból kifolyólag megindult a bünvádi eljárás és a kaposvári kir. ügyészség 1920. év május 3-ikán kelt vádiratával szándékos emberölés büntette cimén megvádolta Német József földmívest kétrendbeli, Horváth István (gulyás) földmívest háromrendbeli, Zsiborácz József földmivest háromrendbeli, továbbá Varga Péter fogtechnikust Furics József intézőt kétrendbeli szándékos emberölés büntettével. Ezek végezték ugyanis a hóhérmunkát, de ez az ügy főtárgyalásra nem került, mert a tettesek amnesztiát kaptak.

Dr. nagy Béla tanácselnök reggel kilenc órakor kezdi meg e szenzációsnak igérkező sajtópör főtárgyalását, amely iránt az érdeklődés szinte általános.