Erdős Renée - Alkotók
Ősi emberi dráma új jelenetét, vakmerően őszinte dokumentumát adja ez a könyv. A szellemi élet harca a nemi élettel olyan idős, mint művelődésünk. De drámai jelentőségű csak azok küzdelme volt mindig, akik forró vérükben és képzeletüknek egyaránt hordják a teremtés lázát, akik örökké szomjasak az alkotás mámorára.
Ezek úgy birkóznak a szerelemmel, mint Jákob az istenangyallal: nem eresztelek el, amíg csak le nem győzesz - vagy amíg én tégedet le nem győzlek. - S a győzelem sokszor csak metamorfózist jelent. A legyőzött istenangyal formát cserél és magának veti alá a szellemi alkotás birodalmát. A vallás és a művészet története tele van a szerelem ilyen átlényegüléseivel. Az asszonyi képzelet művei, még gyakrabban, mint a férfié, csak a szerelmi élmény megváltó kifejezése. Erdős Renée alkotása sem lépte át eddig ezt a varázskört. De azon belül megélte, feltárta e téma egész gazdagságát. Feltárta azzal a brutális nyíltsággal, amelyért gyűlölik a finom polgárasszonyok.
Szalay Anna, a szobrászasszony, olyan kiváltságos fajta pillangó, amelyik belerepül a babonázó fénybe, megittasul a gyönyörűségtől, de vissza tudja rántani, megperzselt szárnyát és csak a párját hagyja bennégni, akit kegyetlen csábítással magával ragadott. Ő elmenekül belőle, hogy szabad alkotóművész és hogy anya maradhasson. Hogyan? Nemcsak a szellemi alkotás, az anyaság is ellenlábasa a szerelem mámorának? Igen, ez az új mozzanat a régi küzdelemben és ezt a mozzanatot csak alkotó asszony láthatta meg.
Az eugenika igazat fog adni Szalay Anna ösztönének, hogy azt a gyönyörű gyermeket, akire vágyott, a jelentéktelen Kalotay Endre karcsú alakján és szép fején érezte meg és nem a lánglelkű Dénesfyn, aki első, imádott urának, közös mesterüknek méltó tanítványa és pusztító szerelmének is örököse. Nemcsak művészete, helyes asszonyi ösztöne is elszakítja alkotó lelkének párjától, mert ilyen egyesülésből még alig vált szerencsés magzat.
Itt, a darab csomójában, igazi dráma fejlik ki és nemcsak az elgondolásban van férfias logika, hanem meg is van csinálva. A második és harmadik felvonás (az elsietett befejezéstől eltekintve) sokkal többet ad, mint amennyit az első eleinte ígér és itt a nagy színészi alakításnak, a színpadi sikernek is minden feltétele megvan. Annál nagyobb kár, hogy ez a művészasszony, aki szerelmi tehetségének egész színpompáját bontja ki előttünk, sehogy se mutatja meg nekünk szobrászi és anyai hivatottságát, amelyeknek amazt feláldozni akarja.
Mert amit a capri-i leány szobrával és a kutak tervével mível, azon éppen nem érzik a művészi teremtés láza. Igaz, hogy a költők gyakran konstruálják naivul a képzőművész alkotását. Még jól emlékszünk Solnes mester irodalmi tornyaira és lakóházaira és a Feltámadás szobrára, amely előtt Rubek és Irene vívják a művészet és szerelem harcát. De ezek csak elirodalmasítják az építész, a szobrász feladatát. Anna ellenben játszik azzal a szoborral s a kutat szerelmi harcának eszközéül használja. A gyermekéről se látjuk, hogy többet jelent-e neki, mint kedves szórakozást. - Másrészt ereje a darabnak az a játékos, dalos humor, amely a szerelmi jelenetek pátoszán kívül elömlik rajta.
Ez a humor a megmenekült pillangó öröméből, a megszabadult művész és anyja fölényes öntudatából, a kiforrott élet biztonságából sugárzik elő és sikerült megjelenítője Pietro, a hű olasz szolga, aki olyan kitűnően ismeri úrnőjének és az uraknak titkos lelki billentyűit és olyan jól tudja kormányozni őket.
Annyi kétségtelen, hogy az "Alkotók" is, mind Erdős Renée másik új könyve, a "Santerra bíboros", nemcsak értékes dokumentuma egy nagy perspektívájú emberi küzdelemnek, hanem arról is tanúságot tesz, hogy az író nagy lépéssel halad az objektív művészi kialakítás útján, azon a vonalon belül, amelyet asszonyi átélése von körülötte.
Görög Imre
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!