A kongresszus megnyitása
Pontosan 10 órakor a zsufolt ülésterem előtt Farkas István, a párt titkára előterjesztést tett a kongresszus elnökének megválasztására, amely szerint Peyer Károlyt elnökké választották meg.

Ezután áttértek a napirend első pontjára. Farkas István titkár tette meg jelentését a pártvezetőség nevében a kommün bukásától máig terjedő időben lezajlott eseményekre.

Farkas István jelentése közben érkeztek meg a kongresszusra a külföldi vendégek.

A vendégek éljenzéssel fogadták, majd a Farkas által előterjesztett jelentéshez többen hozzászóltak. Ezzel az első nap délután 3 órakor véget rét.

Vandervelde belga szociálista beszéde
Hétfőn délelőtt Peyer Károly üdvözölte a külföldi szociáldemokrata vendégeket.
Vandervelde válaszolt elsőnek az üdvözlésre. Bejelentette, hogy a bécsi munkaközösséggel megállapodott a másik hágai kongresszuson, hogy 1923-ban pünkösdkor Hamburgban szociálista értekezletet tartanak, a melyen megalakítják az uj internacionalet.

Majd a magyarországi politikai helyzettel foglalkozva, idézett Petőfi „János vitéz”-éből és azt mondotta, hogy mint János vitéznek, a magyarországi szociáldemokrata pártnak is három akadállyal kell megküzdenie. Az első akadályt legyürték 1848-ban, a másodikat 1918-ban, a harmadik még hátra van.

Rendőri beavatkozás
Louis Pierard beszéde után Nina Bang szólalt fel. Megemlékezett a Somogyi-gyilkosságról, mire a kiküldött rendőrtisztviselő tiltakozott az ellen, hogy ezt a kérdést feszegessék.

A rendőrtisztviselő beavatkozását a gyülés nagy zajjal és tiltakozással fogadta. Amikor az elnöknek sikerült csendet teremteni, Nina Bang befejezte beszédét.

Ezután Braun német szociálista beszélt. Borovszky Géza szóvátette a felvidéki munkásság elnyomását.

A felvidéki munkásság felszabadítását várja az anyaországtól, ez azonban addig nem következhetik be, míg a mostani viszonyok meg nem változnak.

A szabadságjogok és a rendtörvény
Vanczák János a sajtó-, szólás-, gyülekezési szabadságról és a rendtörvényről beszélt. A háboru alatt a kivételes hatalom alapján hozott rendeletekkel béklyóba verték a sajtót. Foglalkozott a rendtörvénnyel. Megállapította, hogy ennek életbeléptetése megfojtja a sajtót is de ezenkívül ez a javaslat csak arra jó, hogy Magyarország népének egyik felét börtönbe és dologházba zárja, a másik feléből pedig fegyőröket csináljon.

Kedden délelőtt folytatták a vitát, majd ennek berekesztése után elfogadták az előterjesztéseket és megejtették a választásokat.

Ujabb incidens egy rendőri beavatkozás miatt
Ezután Propper Sándor a falu és a város problémájával foglalkozott.
Demokráciát kell létesíteni az állam minden tagozódásában.
Majd így folytatta:
„Ma, amikor 22 trón omlott össze a háboru után és az államformák 26 százaléka köztársasági….”
Propper a szavainál óriási éljenzés tört ki, mire a rendőrtisztviselő felszólította Proppert, hogy ne izgasson a köztársasági államforma mellett.

A főváros vezetőségének bírálata
Propper ezután a főváros jelenlegi vezetőségének müködését birálta éles hangon. Megállapította, hogy 1922 julius 16-án a főváros vezetősége elvesztette jogosultságát az ügyek vitelére és arra, hogy továbbra is helyén maradjon.

Propper e kijelentését nagy tapssal fogadták, a rendőrtisztviselő pedig fölszólította, hogy magyarázza meg kijelentését.

Propper kijelentette, hogy a nemzetgyülési választások alatt a főváros lakosságának 40 százaléka a szociáldemokrata pártra, 40 százaléka pedig a liberális pártokra szavazott s ezzel megmutatták, hogy nincsenek bizalommal a vezetőség iránt.

Politikai amnesztia
Propper beszéde után Vanderveide belga szocialista vezér szólalt föl. Ő egyszer igazságügyminiszter korában a magyar kormánynál is interventált az emigránsok érdekében, fölszólítást intéz a magyar kormányhoz, hogy tegye lehetővé a külföldre menekültek hazatérését és szüntesse meg a bosszu politikáját.

Magyarország csak akkor fejlődhetik, ha nemzetközi relációban kezet tud fogni a demokratikus országokkal, ez pedig csak akkor lehetséges, ha itt is érvényesül a demokrácia.

Hosszas éljenzéssel fogadták Vandervelde beszédét, amely után Mónus Illés határozati javaslatot terjesztett elő, a mely szerint a szociáldemokrata párt a kormánytól a politikai bünösökre általános amnesztiát kér. Ezt egyhangulag lefogadták.

Határozati javaslatok
A kongresszus ülésezése alatt számos határozati javaslatot fogadták el, melyek közül kiemeljük a következőket:
A párt tiltakozik a rendőrségnek művészeti és irodalmi kérdésekbe való beavatkozása ellen.

A pártgyülés követeli: Az egyesülési és gyülekezési jog szabad gyakorlásának törvényes biztosítását. A szólásszabadságát, a kolportázsjog biztosítását a lapok indításának szabaddátételével. Az internálási rendszer, a rendőri jelentkezés és felügyelet alá való helyezés megszüntetését.

Általános amnesztiát, amely a bolsevizmus alatt elkövetett politikai cselekményekért való felelősségrevonást a belföldön és külföldön tartózkodókra egyaránt megszünteti.