A szőlőnek télire való eltartása
Irta Neuberger Ferenc dr., gazdasági akadémiai tanár
Szüret idején száz és ezerszámra mennek ki Magyarországból a friss, asztali csemegének való szőlővel telt vonatok olyan országokba, ahol szőlő nem terem. Ily alakban a szőlő sokkal jobban értékesíthető, mint bornak feldolgozva. A legnagyobb árakat azonban úgy tudjuk elérni, ha csemegeszőlőt oly időben tudunk a piacra vinni, midőn idénye már elmult; valóságos luxusárakat pedig akkor kapunk érte, ha karácsonyig, esetleg húsvétig sikerült a szőlőt lehetőleg friss állapotban eltartani.
A szőlő eltartásában főleg két tényező játszik nagy szerepet: a száraz levegő vagy az alacsony hőmérséklet, vagy pedig mindkettő együttesen.
Ha a szőlőfürtöket zsinórra fűzve száraz szobában felaggatjuk, mint ezt faluhelyen kiterjedten alkalmazzák, a szőlő soká eláll, különösen, ha az őszutó nem nagyon meleg; mindazonáltal az így eltett szőlő szemei hovatovább összeasznak s karácsonyra már inkább mazsolára, mint szőlőre emlékeztetnek.
Ha ezzel szemben az alacsony hőmérséklet használjuk a szőlő eltartására, a szőlő még nedves levegőben is duzzadtan, összeaszás nélkül eláll s még karácsonykor is úgy kerülhet az asztalra, mintha most vágták volna le a tőkéről.
Öntudatlanul is az alacsony hőmérsékletet használjuk konzerválásra, ha a szőlőfürtöket az ablakok közzé aggatjuk. A nagy hidegek beálltáig a hely igen alkalmas a szőlő frissen való eltartására.
Franciaországban félig a föld alá sülyesztett s szalmával fedett kunyhóban helyezik el a télire való szőlőt. A kunyhó két ellentétes végén szellőzhetés céljából ajtók vannak; őszvégi, hűvös éjjeleken az ajtók nyitva maradnak, hogy a hűs levegő a helyiséget jól átjárhassa, nappalra azonban ez ajtókat bezárják. Csak ha tulmelegek az őszi éjjelek, akkor fordul elő, hogy a páratelt kunyhókban a szőlő rothadásnak indul, egyébként igen soká, tavaszig is eltartható e kezdetleges módon.
Legbiztosabban a legtovább eltartható a szőlő külön e célra épített hűtőházakban, melyekben a szőlő állandóan 0-1°C közti hőmérséken tartható; még kosarakba csomagolva is jól eláll itt a szőlő minden romlás nélkül. Az ily berendezés azonban nagyon költséges s csak nagy üzemben, főleg szövetkezeti alapon fizeti magát ki. Lehet azonban a szőlőt ugyanolyan elv alapján – t. i., hogy 0-1 °C hőn tartjuk el – ha kisebb mennyiségben is, egyszerű és olcsó berendezéssel eltartani.
Ennek megtörténte után a kisebbik hordót szinültig megtöltjük szőlővel, melynek hőfoka ez időben nem lesz sokkal magasabb az 1 ° C-nál. A megtöltés úgy történjék, hogy a fürtök szorosan egymás mellé kerüljenek, léggel telt üreg ne igen maradjon közöttük. Ha ez megtörtént, elővesszük a nagyobbik hordót, alját 2-3 tenyérnyi magasságban megtöltjük valami rossz hővezető anyaggal – hamuval, kőszénsalakkal vagy mohával – melyet előzőleg a hordókhoz hasonlóan lehűtöttünk.
Most a nagy hordó alján levő hamurétegre ráállítjuk a szőlővel telt kisebb hordót, a két hordó közötti űrt kitöltjük a rossz hővezetővel, majd a kis hordót jól záró deszkával lefedve ugyanez anyaggal vagyis hamuval szinültig töltjük a nagy hordót, melyet szintén lefedünk.
A hordókat az egész télen át nyugodt lélekkel akár a szabadban hagyhatjuk, jobb azonban hűvös kamarában vagy előpincében elhelyezni; a szőlő meg nem romlik, eláll egész frissen tavaszig is és husvétkor keresett drága csemegét fog szolgáltatni.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!