Mennyi adót fizetnek Budapesten

A legutóbb közzétett nyilvántartás szerint a székesfőváros kerületi adópénztárainál ez év januárjától augusztus végéig 716,032.337 koronát fizettek be adóképen, míg a mult évben ugyanezen időszakban csak 267,599.905 korona adót fizettek be. Ez évben tehát 448,431.432 koronával több adó folyt be. Ugyanezen időszak alatt az adóalanyok száma is 83.595-tel megszaporodott. A kerületi pénztáraknál, postatakarék útján befizettek még ez év augusztus havában adóképen 32,695.085 koronát. 


A portorosei konferenciától gazdasági forgalmunk megélénkülését várhatjuk

Gazdasági elszigeteltségünket sínyli az ipar és a kereskedelem.
Iparosaink csak nagy nehézségekkel juthatnak külföldi anyaghoz s a rengeteg ki- és beviteli tilalom a gazdasági javak helyes megoszlását lehetetlenné teszi. Most az utódállamok Portorosében konferenciára jönnek össze, hogy ezeket a nehézségeket kiküszöböljék és szakértőink véleménye szerint – ha a politika nem teszi majd megint lehetetlenné az őszinte gazdasági közeledést – forgalmunk megélénkülését és könnyebb áruforgalmat remélhetünk, ami az ipar szempontjából is fellendülést jelent.

A tavaszra tervezett és azóta többször elhalasztott portorosei konferencia, amelyen az utódállamokon kívül az ántánt képviselői is résztvesznek, e hó 24-én össze fog ülni. Magyar részről dr. Gratz Gusztáv volt külügyminiszter vezetése alatt Walter Emil külügyminiszteri osztálytanácsos, Géber Antal kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos, Szalágyi Egyed vasúti és hajózási főfelügyelő, báró Szalay Gábor és Gazdy Jenő posta- és távirda főigazgatók és a delegáció titkárja, Ürményi József főkonzul vesznek részt. A magyar delegáció október 22-én este indul el Bécsből. 


A behozatali tilalmak

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcsoportja ülést tartott a behozatali tilalmak reviziója tárgyában. Székely Artur kamarai titkár annak vizsgálatát javasolja, hogy szükség van-e még továbbra is a legutóbb életbeléptetett szigorú behozatali tilalmak mindegyikére, hogy e tilalmak mennyiben fokozzák a drágaságot, mennyiben járulnak hozzá gazdasági elzárkózottságunkhoz, mennyiben nehezítik meg a tranzitókereskedelmet és gazdasági összeköttetéseinket az elszakadt területekkel. Bizonyos retorziós intézkedések, melyekkel magunknak ártunk, megszüntetendők volnának, viszont oly árúkra, amelyek termelését az osztrák érdekekre szabott és a békeszerződés értelmében egyelőre meg nem változtatható vámtételek nem védik, a behozatali tilalom fenntartása megokolt. 


Mész iránt gyenge a kereslet

A cseh származású árú vagononként 4200 szokolba kerül, ami a mai 7 koronás szokolkurzus mellett igen tekintélyes ár. 

Kicserélik a használhatatlanná vált államjegyeket

A használatban elkopott, vagy véletlenül és szándékosan elrongált 10.000, 5000, 1000, 500, 100, 50, 20, 10, 2 és 1 koronás államjegyek kicserélését pénzügyminiszter külön szabályzatban rendezte. A kopott jegyeket teljes névértékükben cserélik be. A külsőleg feltűnően eltorzult jegyeket csak akkor váltják be, ha az államjegyek valódisága kétségtelen. A szándékosan használhatatlanná vált jegyeknél a gyártási és kezelési költséget meg kell téríteni. A térítés 5-25 korona. A sérült jegyekért csak a megmaradt államjegyre eső értéket fizetik vissza. Ennek megállapításán a bankjegy nagyságának megfelelő hálózatot tesznek a bankjegyre s ezzel számítják ki a megmaradt rész értékét. 


Hanyatlik a ruhabehozatal

Tudvalevőleg az osztrák-magyar áruforgalmi egyezményben a legutolsó negyedévre az osztrákok jelentékeny tételű konfekcionált árúnak Csonka-Magyarországba való beengedését harcolták ki. Különösen nagy súlyt helyeztek a pamut-, a kötött-szövött, a selyem- és műselyemruhákra és fehérneműekre és a női nehéz (felső) konfekcióra, amelyekből igen jelentékeny kontingenst biztosítottak maguknak. Az osztrákokat azonban e téren súlyos csalódás érte, mert – mint értesülünk – a részükre biztosított mennyiségnek még negyedrészét sem vettük igénybe.