Kitünt, hogy az utolsó 60 évben leggyakrabban a borult, enyhe és nedves telek s a borult, hűvös és nedves nyarak fordultak elő és hogy ezek az utolsó három évtizedben feltünő módon szaporodtak és erre nem találhatunk más magyarázatot, mint azt, hogy a két évszak ezen jellemző eltérései között benső kapcsolat van.

Általában ugyanis bármely évszak a felhőzet, hőfok és csapadék eltérései alapján a következő 8 típus valamelyikét öltheti magára, például:

I. Táblázat.    Az anomáliák típusai.
Eltérések a normálközepektől
A  típus
száma    Felhőz.        Hőfok        Csapadék                 Elnevezés
I.                    +                  +                  +                   borúsan meleg és nedves
II.                  +                  +                   -                   borúsan meleg és száraz
III.                +                   -                  +                   borúsan hideg és nedves
IV.                  -                  +                  +                  derülten meleg és nedves
V.                    -                   -                  +                   derülten hideg és nedves
VI.                  -                  +                   -                   derülten meleg és száraz
VII.               +                  -                    -                   borúsan hideg és száraz
VIII.              -                   -                   -                   derülten hideg és száraz

Kitünt, hogy annak a valószínűsége, hogy a III. típusú, vagyis a borúsan-hűvös és nedves nyárra, I. típusú, vagyis borúsan-enyhe és nedves tél következett, az utolsó évtizedben következőképpen alakult:

II. Táblázat.    Hányszor következett II. III. típusú nyárra I. típusú tél?
Évtized                Tíz esetre vonatkoztatva         A többi hét típusra esik összesen
1890 - 1899                             3                                                               7
1900 - 1909                            4                                                               6
1910 -  1919                            7                                                               3
1890 – 1919                            5                                                               5

Legnagyobb valószínűsége volt tehát annak, hogy a III. típusú nyárra I. típusú tél következett és az összes többi lehetséges hét típusra (II – VIII.) egyenként legfeljebb (a kilenczvenes években) egy eset esik, sőt a másik két évtizedben még ennyi sem. Sőt az utolsó évtizedben a valószínűség – pontosan megadva – már 71 %-ra nő, úgy hogy az eltérések már szinte kivételeknek tekinthetők.
Felmerül most már az a kérdés, hogyan fog alakulni a szóban forgó összefüggés bekövetkezésének valószínűsége a következő évtizedben és elsősorban 1920/21 telén?

Tekintettel arra, hogy a bekövetkezés gyakorisága az utolsó három évtizedben geometriai sor szerint (3, 5, 7) nőtt a valószínűségi tényező, a következő évtizedben 10-ig nőhet. Mivel a szóban forgó összefüggéstől az elmult évtizedben már csak napfoltminimumkor, 1912 és 1913-ban, volt eltérés és a legközelebbi napfoltminimum 1923 – 1925 között fog bekövetkezni, az idén is borúsan-enyhe típusú tél várható.

A mi a csapadékot illeti, annak itt nem részletezhető okokból1 különösen 1923 körül negatív eltérései várhatók, vagyis a következő évtized fenti összefüggéstől eltérő telei főleg a II. „borúsan-enyhe és százaz” típushoz fognak tartozni.

Nem kétséges, - a mi egyébként már a havi eltérések felületes megtekintésekor is megállapítható, - hogy a többi évszakpáros tél-tavasz, tél-nyár, tavasz-ősz típusainak egymásra következésében is feltünő szabályszerűségeket lehet megállapítani és kétségtelen, hogy ezen időjárási évszaktípusoktól függ a gazdasági növények vetésének, művelésének, aratásának időpontja és fejlődésük tartama.

Szolnoki Imre.