Az olasz kommunista zavargások

1921 | Március

Berlin, március 28.

A Stefani-ügynökség jelentése szerint a piaceusai fascisták a tanyák felégetésének megbosszulására Zianóba vonultak és felgyujtották az ottani munkáskamarát. Ferrarából sok szocialista vezér a nép dühe elől San-Marinó köztársaságba menekült, Gherubiában az összes szocialista vezetőknek a fascisták megtorló rendszabályai elől a munkáskamarába kellett menekülniök. A szocialistáknak gyülekezési helyül szolgáló kávéházakat és klubokat lerombolták. A város zászlódíszben uszik. A hazafias tüntetők a lakosság lelkes éljenzése közben vonultak fel az utcákon.

A Stefani-ügynökség utólagosan megcáfolja azt a hírt, hogy a róma-livornói vonalon felrobbant bombával az ellen a vonat ellen akartak merényletet elkövetni, amelyen Giolitti miniszterelnök utazott. A rendőrségi vizsgálat határozottan megállapította, hogy anarchisták akartak tüntetni Malatesta vizsgálati fogsága ellen.

Megosztás:

Olasz fasizmus

Tánczos G. Károly

Olaszországban az elsô világháború után gazdasági válság alakul ki, ami politikai válságot is eredményezett. Az ország gazdaságilag nem volt egységes, északi része sokkal fejlettebb, itt munkásmozgalmak vannak, délen pedig a parasztok földfoglaló mozgalmai. 1919-tôl ig bal- és jobboldali mozgalmak léteznek, amelyek az elszegényedô kis- és középrétegekre támaszkodnak. Ezek a csoportok erôteljesen bírálják a hivatalos politikát egészen 1914-ig visszamenôleg. 1919-ben Benito Mussolini és katonatisztek megalapítják a Fascio di Combattimentot, a Frontharcosok Szövetségét, és még ugyanebbenaz évben megkezdôdik a csoport fegyveres alakulatának a szevezése (feketeingesek), akik rendszeresen fegyveres összetűzésekbe kerülnek a kommunistákkal, szocialistákkal. 1921- ben Benito Mussolini a különbözô fasiszta csoportokból (fasciókból) létrehozza az Olasz Nemzeti Fasiszta Pártot, aminek célja a kormányra kerülés.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!