A Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület március hó 2-án tartotta ezidei első tenyészbikaárverését Magyaróvárt, amely iránt nemcsak a megyebeli tenyésztők részéről mutatkozott nagy érdeklődés, hanem az ország minden részéről nagy számban jöttek vásárolni a szándékozó gazdák. Különösen azok a nagyobb gazdaságok érdeklődtek az árverés iránt, amelyek már tudatában vannak annak, hogy a jó tejelő családból származó bikának milyen nagy jelentősége van a tejgazdaság fejlesztése szempontjából. 

Ennek a nagy érdeklődésnek volt köszönhető, hogy ez alkalommal az árverésre hozott 24 darab igen jó leszármazású tenyészbika mind elkelt, sőt sok vásárolni óhajtó tenyésztő bika nélkül volt kénytelen hazautazni. A nagy vetélkedés következtében igen kedvező árakat értek el az elárverezett bikák, amelyekkel a mosonmegyei kisgazdák és zsellérek nagyon meg lehetnek elégedve.

Az átlag 130 cm. magas 540 kg. sulyú, két év körüli bikák átlagos értékesítési ára darabonként 70.000 korona volt, vagyis élősuly kg.-ként mintegy 130 K. A legkisebb ár 37.700 K, a legmagasabb ár 126.000 K volt, de 100.000 K-n felüli árt ért el még más három bika is, két bika pedig 90-100.000 K közti áron kelt el.

Minden tekintetben igen jó három bikát vett Zichy Béla gróf lengyeltóti uradalma 111.000, 109.000 és 85.000 K-ért. Nemcsak igen jó származású, de külsőleg is mutatós, jó csontozatú bikát vásárolt Széchy Domonkos gróf 101.000 K-ért. A legmagasabb árt, 126.000 K-t Frank Sebő (Gyulamajor) fizette egy sokat ígérő Gangl-ivadékért. Három bikát vásárolt Koburg herceg vacsi uradalma, kettőt Teleki József gróf dunatetétleni gazdasága, kettőt Csikvándy Ernő (Ágostonpuszta, Veszprémmegye), egy-egy darabot vásároltak több nagy uradalmon kívül Kerekegyháza, Mosonszolnok és Enying községek. 

A legnagyobb versengés azokért a bikákért folyt, amelyek külső és csontozat tekintetében is kitüntek a többiek közül, míg a kisebb tömegű, finomabb bikákért a legjobb leszármazás mellett is kisebb árakat fizettek. Jogosan kifogásolnunk kell azonban, hogy a mosonmegyei községek nagyobb számban nem vásároltak ezen az árverésen bikákat; a mosonmegyei gazdák annak örülnek, ha állataikat magas áron tudják értékesíteni, de – úgylátszik – a jó leszármazású tenyészbikákért sajnálnak áldozatot hozni. Már pedig jó apaállatok nélkül nem lehet a tenyésztést előbbre vinni és az itt alkalmazott takarékoskodás a legjobban megbosszulja magát.
K – r.