Az ember addig él, ameddig a szíve. A szív tartja fenn az életfolyamatot látja el életnedvvel, a vérrel, a szerveket s a működése révén távolodnak el az életfolyamat során és a fáradság által felhalmozódott égési termékek, salakok a szervezetből. A szívnek tehát szintén pihenésre van szüksége s legjobban árt neki, ha túlfeszített munkára kényszerítjük.

Az életszervekre, de kiváltképpen az izmokra nézve áll az a tapasztalat, hogy a mértékletes munka erősíti kiváltképpen, ha munkaközben rövid pihenéshez jutnak, a túlfeszített munka ellenben megöli és tönkreteszi azokat. A szív munkája a szívizmok összehuzódásából áll, miáltal a vér a szívtől kiszorul s a vérereken át a szervekhez jut el.

Az összehuzódások száma attól függ: mennyi vérre van szüksége az életszerveknek, de kiváltképpen a csontokra tapadó izmoknak. Az izmoknak viszont annál több vérre van szükségük, minél több munkát végeznek. Hogyha tehát testi munkát végzünk, akkor nemcsak az izmainkkal dolgozunk, hanem a szívünkkel is. Egyik legsarkalatosabb tétele a szív betegségek aetiológiájának az, hogy minden túlfeszített testi munka előbb-utóbb szívbajt okoz.

Sok példa mutatja, hogy némely foglalkozást űző emberek, például a zsákhordók, az utcakövezők, a butorhordók stb. bizonyos idő mulva szivbajban betegszenek meg. De arra is van számos példa, hogy a túlhajtott sportűzés, vívás, kerékpározás, evezés szintén előidézi a szívbetegséget. Amily hasznos tehát a sport mérsékletes alkalmazása, annyira veszedelmes lehet, hogy ha túlhajtjuk. Sajnos, a legtöbb kenyérkereső ember kénytelen a szív munkáját a végletekig fokozni. Ezen a bajon államérdekből törvényhozás utján kellene segíteni.

Minden embert, legyen az fiatal avagy öreg, törvényileg bizonyos tartamu szabadsághoz, pihenőhöz kellene juttatni, hogy szívét pihentesse. Legalkalmasabb időpont erre nézve természetesen a nyár. A szabadság, helyesebben a munkától való mentesítés, tehát a szó szoros értelmében vett pihenés, nem fényüzés, hanem a szívnek és a szervezetnek, az idegeknek és a szellemi erőnek higiénikus követelménye. Még egyet! A szívet ugy lehet kímélni, hogy nem ártunk neki a dohányzás és az alkohol mértéktelen élvezetével: a dohány és az alkohol, akárcsak a túlfeszített munka, szívméreg.

Kiváltképpen áll ez az ivásra nézve, mert az ilyen ember szíve nem csak a rendes munkát végzi, hanem a gyomorba került folyadék eltávolításának munkáját is el kell végeznie. A folyadék ugyanis a belek felszívó készüléke révén (bélbolyhok, chylus-edények, a bélfodor mirigyei stb) belekerül az altesti véredényekbe, innen a májon át a szívbe, amely azután a vérrel együtt a kiválasztó szervekhez (vese) szállítja.

Természetesen tehát, hogy minél többet iszik valaki, annál több munkát ró a szívre. Ez a magyarázata annak, hogy a sörivók legtöbbje szívbajba esik, bár a sör kevés alkoholt tartalmaz: a müncheniek közt, akik tudvalevően sok sört isznak, igen gyakori a szív beteges elfajulása (Bierherz) A szív izomzatának különben is nagy ellensége az alkohol, amely annak elfajulását (szívtágulás) okozza. A szív pihentetése, a kímélése tehát akkor teljes, hogy ha a nyári pihenés idején tartózkodunk a dohányzástól és az alkohol élvezetétől.