Dtum
Login with Facebookk
1921 | Június

A kannibálok szent növénye 2.

Ha mármost magyarázatát keressük a borodina használatának, elfogadhatjuk Seemann véleményét is. Szerinte az emberhús nehezen emészthető és ennek gyorsítására és elősegítésére szolgálna ez a mártás meg a bokola köré – így nevezik a bennszülöttek az emberhúsból készült étket – csavart levelek, melyeket szintén elköltenek s egyébként – persze töltelék nélkül – a fehérek is jóravaló főzeléknek mondanak.

Sokkal valószinűbb azonban, hogy a borodina-mártásnak egészen más jelentősége van, a mi egyáltalában az egész kannibalizmus kérdésével szorosan összefügg. A nagy utazások korában szörnyen regényes kiszínezésben jutottak el a hirek a kannibalizmusról Európába.

Azóta egyrészt sikerült pontosabb adatokat szerezni róla, másrészt a régészeti kutatások kétségtelenné tették, hogy az egész világon el volt terjedve, így régi időkben Európában is, a minek különben a mítoszokban is nyomát találhatjuk.


Ma már nem kérdéses, hogy legfeljebb elfajulásaiban lehetett itt-ott és néha-néha a kannibalizmus olyan barbár szokássá, a mint az utazási és ponyvairodalomban, sőt még Verne regényeiben is szerepel. Eredetileg igen magasrendű kultusz volt, a legnagyobb „áldozat”, abban az értelemben, miként ezt a szót a vallás használja.

Érdekes ebből a szempontból, hogy a bennszülöttek a bokolát s a hozzávaló leveleket is, villával eszik, ujjal a világ minden kincséért hozzá nem nyúlnának; azt tartják ugyanis, hogy az a kéz, mely bokolát érintett, meg van átkozva s a mihez hozzáér, annak ártalmára van, például, ha más embert érint, annak bőrbetegséget okoz. Aligha a nehéz emésztés okoz tehát gondot a szegény kannibálnak, hanem a borzadály, melyet a kultusz kelt babonás fejében. Ez fűződik végeredményben a növényhez is.

A ki pedig ezt az elmélkedést tovább kivánja fejteni, az idézze maga elé a mítoszokban szereplő kannibáli lakomák emlékét, például azt a színes képet, melyet a görög mitológia a Minotauruszról hagyott ránk. Vajjon nem az örök-éhes emberiség szimbóluma ez, az emberiség testének és lelkének ősi éhséggé és szomjúságáé?


Dr. Rapaics Raymund.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98