A Magyar Gazdaszövetség és a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület az adójavaslatok megvitatására gyűlésre hívta össze a gazdakörök tagjait. A gyűlés Pestmegye székházának közgyűlési termében folyt le, amely erre az alkalomra zsufolásig megtelt Fehér, Heves, Hont, Nógrád, Szolnok és Pestvármegye különböző részeiből összesereglett gazdákkal, a kormány, a nemzetgyűlés, a gazdasági élet képviselőivel és előkelőségeivel. 

A gyűlésen Bernát István és Keglevich Károly gróf elnököltek.
Bernát István megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a gazdatársadalom az adózás terén soha sem követelt mást, mint az egyenlő és igazságos elbánást. Czettler Jenő dr. kifejezést adott annak a nézetének, hogy a mai súlyos adóterheket a mezőgazdaság nem birja el. Zlinszky János dr. az első előadó, megállapította, hogy a pénzügyminiszter benyujtott javaslata oly terheket ró a gazdákra, hogy végrehajtása a magyar mezőgazdaság válságát, sőt halálát jelentené. Előadása végén határozati javaslatot nyujtott be, amely szerint a gazdagyűlés megállapítja, hogy az ingatlanvagyon váltságáról szóló pénzügyminiszteri törvényjavaslat nem felel meg az egyenlő mértékben való adózás igazságos elvének.

A gyűlés a mezőgazdasági ingatlan vagyonváltságát a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után legfeljebb tíz kilogramm búzában véli megállapíthatónak.

A fokozatosság ellen a gazdagyűlés tiltakozik, de nincs kifogása az ellen, hogy a legkisebb birtokosok terhére a vagyonváltság kedvezményesebb kulcs alapján állapíttassék meg.

A földbirtok felszerelésének külön vagyonváltság alá vonását a gazdagyűlés igazságtalannak tartja. Darányi Ignác, Kégl János, Magyar Kázmér, Staub Elemér, Varga Géza, Csoór Lajos, Antal Antal, Csík Géza, lovag Floch Reichersberg Alfréd dr., Váradi József, Hegedűs Nándor és Czettler Jenő hozzászólása után a gyűlés elfogadta a határozati javaslatot Bernát István kiegészítő indítványával együtt. 

Végül Keglevich Gábor gróf lendületes szavakkal berekesztette az értekezletet.