Két hős végrendelkezése
Még 1916. évben besorozták katonának Szabó István és Kohn Sámuel barcikai népfelkelőket. A két szomszéd és jóbarát rövidesen kivonult az orosz harctérre, a hol egy csapatnál szolgált mind a kettő. Sorhadbeli szolgálatukat is együttesen egy és ugyanazon századnál teljesítették s mint gyermekkori pajtások, elválaszthatatlanok voltak.
A harctér szörnyü szenvedései közepette is minden áldozatot meghoztak egymásért. Egy napon megesett, hogy az oroszok bekerítették azt a helységet, ahol a két jóbarát csapatteste vívta az ádáz küzdelmet a hömpölygő orosz tulerővel szemben. Az oroszok, hogy megtörjék a vitéz honvédek ellenállását, pokoli ágyutüzzel árasztották el az egész vidéket. A nagy küzdelemben mindkét oldalon sokan megsebesültek és elestek. A sebesültek között voltak Szabó István és Kohn Sámuel. A haldokló Szabó István az első segélyt nyujtó ezredorvosnak kijelentette, hogy halála esetén minden vagyonát Kohn Sámuelnek hagyományozza:
neki nincsenek közvetlen rokonai. Az ezredorvos a végrendelkezésről jegyzőkönyvet készített és azt Szabó István közvetlen halála után szülőfalujába juttatta.
Ugyanakkor, de ugyanazon a harctéren, más katonaorvos előtt, a sulyosan megsebesült Kohn Sámuel is végrendelkezett. Boltját, ingatlanait, egyszóval, egész vagyonát pajtásának, Szabó Istvánnak, hagyományozta. Kohn ugyanis nem tudott barátjának sorsáról semmit se. Mindketten egyazon időben meghaltak. A két végrendelet a hatóság előtt fekszik s most a puhatolódzás abban az irányban folyik, hogy melyik halt meg előbb. Ha meg tudnák állapítani, hogy Kohn halt meg előbb, a kinek rokonai egyáltalában nincsenek, ebben az esetben az őt állítólag tulélt Szabó István oldalági atyafiai kapnák meg Kohn Sámuel jelentékeny egész vagyonát is.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!