Berlin, február 13.
A Matin jelentése szerint a francia politikai körökben kijelentik, hogy a lengyel-orosz béke aláírásának a híre egyelőre korai. A lengyelek nem hajlandók bizonyos pótegyezményekben szabályozandó feltételeket elfogadni, mert ez esetben hosszu ideig valóságos adófizetőjévé válnának Oroszországnak.

Ellenkezőleg követelik, hogy Szovjetoroszország adja vissza Lengyelországnak azt az aranytartalékot, amelyet annakidején Lengyelország köteles volt Oroszországnak átadni. Nagyon valószinü, hogy Leninék ezt az aranyat már régen elköltötték, s így a lengyelek követelésének teljesítéséről hallani sem akarnak.

De minthogy az antant minden oldalról szorongatja az orosz szovjeteket, Lenin február 8-án együttes tanácskozása hívta a összes népbiztosokat, ahol feltárta a helyzetet és élénk terminusokban megrajzolta a jövő perspektiváját. A helyzet tudatában ajánlotta, hogy a lengyel békeszerződést sürgősen írják alá, mert különben megeshetik az, hogy rövid időn belül Szovjetoroszország szembe fogja találni magát nemcsak Lengyelországgal, hanem az egész világgal.

Hogy Lenin beszédének milyen volt a hatása, erről a párisi körök hallgatnak, mert ugy mondják, hogy a kérdés rövidesen szőnyegre kerül Londonban, ahol annak véglegesen tisztázása is várható.