Bécs, febr. 20.
A francia lapok az utolsó időben bő tudósításokat közöltek a Londonban összegyült antant-hatalmak konferenciájának tárgyalásra kerülő anyagokról. A francia sajtó egész nyiltan megvallja, hogy a londoni konferencia legfőbb feladatai közé tartozik a keleti kérdés végleges rendezése.

Franciaország nagyon jól tudja, hogy egy keletről meginduló bolsevista invázió teljesen megsemmisitheti azokat az eredményeket, amelyeket a francia politika Páris külvárosaiban megkötött szerződésekben fektetett le, és ezért nem mulaszt el egyetlen alkalmat se, hogy a keleti kérdés rendezésére célzó erélyes intézkedéseket sürgesse a francia kormánynál, de az antant-hatalmaknál is.

A francia politika minden erejét megfeszítette, hogy Lengyelországot a maga politikájának érdekszférájába vonhassa és leköthesse.

Hogy ez mennyiben sikerült a francia diplomáciának, rövidesen ki fog tünni a Londonban ezen a héten hozandó határozatokból. Romániáról egyáltalán beszélni sem kell, mert Romániának ez idő szerint önálló külpolitikája nincs. Tudvalevőleg minden ügyet a francia diplomácia intéz el Románia nevében is. A bolsevista veszedelemmel szemben segítségül hívható több államokat is a francia diplomácia munkába vette és a folyamatban levő tárgyalások azért nem kerültek eddigelé nyilvánosságra, mert még pozitív eredmények nincsenek.

A francia sajtó egyes közleményeiből azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a francia nép minden erejét meg fogja feszíteni, hogy az antant-hatalmakat erélyes fellépésre birja rá Szovjetoroszországgal szemben. A francia államférfiak a londoni konferencián proponálni fogják, hogy Szovjetoroszországot a szövetségesek nyílt színvallásra bírják.

Fel fogják szólítani Oroszországot, hogy minden kétséget kizárólag nyilatkozzék, hogy hajlandó-e a párisi békeszerződéseket elvben elismerni és tárgyalásokban bocsátkozni saját ügyeinek rendezése érdekében. Ha Szovjetoroszország a felhívásra a kitüzendő határidőben nem fog válaszolni, vagy pedig elutasító választ fog adni, bizonyosra vehető, hogy az antant-hatalmak világháborut fognak proklamálni Szovjetoroszország ellen.

Ugy látszik, hogy az antant, a mely mindig olcsó és jó politikát szokott csinálni, elérkezettnek találta az időt, hogy Oroszország népeinek belső elégedettségét felhasználhassa a bolysevizmus megdöntésére. Ha bolysevista Oroszország meghajlik az antant-kivánságok előtt, akkor is meg van pecsételve Oroszország sorsa, mert a munkanélkül való tömegek elégedetlensége belátható időn belül maga fogja elsöpörni Lenin rendszerét.