A gázok ellenállása annál kisebb, mennél nagyobb a hőmérsékletük. E fizikai törvény alapján szerkesztett Silovszky orosz feltaláló olyan ágyúlövedékekez, melyek jóval messzebb szállottak, mint a közönséges ágyúgolyók.

A feltaláló a golyót repülés közben a közönséges levegőnél jóval nagyobb hőmérsékletű gázzal vette körül s így jelentékenyen megcsökkentette a súrlodó ellenállást s lehetővé tette a golyónak nagy távolságra jutását. A lövedék útja ily módon nagyon megközelitette a parabolát, melyet az elmélet szerint a légüres térben fut be a légüres golyó.

Silovszky ágyúgolyóiról a mellékelt rajzok adnak fölvilágosítást. Az 1. képen a lövedék hengeres testétől az F rekeszték választja el a C-vel jelölt kúpos előrészt, mely forró gázt fejlesztő anyaggal van telve. Ezt az éghető anyagot a D kapszli gyújtja meg a kilövés pillanatában s a fejlődő gázok az E nyiláson távoznak el s szállás közben körülveszik a lövedéket.

A 2. képen a lövedéknek hosszú, B-vel jelölt nyaka van, melyen elől nyilások vannak a gáz eltávolodására. A B nyakba A cső illik, mely C éghető anyagot ( pl. vörös foszfort ) tartalmaz. Ez az éghető anyag, D középponti mag körül helyezkedik el, mely aluminotermikus vegyületből áll. Az E kapszli gyujtja meg az éghető anyagot, melynek forró gázai a nyilásokon kiáramolva csökkentik a golyó súrlódását.