Bécs, október 3.
( A MTI. magánjelentés.)

A Neue Freie Presse beszélgetést közöl, amelyet budapesti levelezője Csáky Imre gróf külügyminiszterrel folytatott. A külügyminiszter többi között ezeket mondotta:
- A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a trianoni békeszerződést a lehető legrövidebb időn belül ratifikáltatja. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot akkor fogja benyujtani a nemzetgyülésnek, mihelyt a nemzetgyülés elintézte mindazokat a rendkivül fontos törvényjavaslatokat, amelyek jelenleg előtte fekszenek és halasztást nem türnek.

Az Ausztriához való viszony kérdéséről a miniszter a következőket mondotta:
- A kormánynak általában az a célja, hogy az összes határállamokkal jó és baráti viszonyt létesítsen. Magától értetődik, hogy az Ausztriához való jóbaráti viszony létesítését is teljes szívünkből kívánjuk. Mindig hajlandók leszünk e cél elérése érdekében közremüködni, ha a másik oldalról is megfelelő előzékenységgel találkozünk és helyzetünk iránt a szükséges megértést látjuk.
Az utódállamokhoz való viszonyról a miniszter a következőket mondotta:
- A mi programmunk abban kulminál, hogy az összes szomszédainkhoz való viszonyunkat – akár volt szövetségesekről, akár volt ellenségesekről van szó – őszinte baráti viszonnyá fejlesszük. Mi erre minden pillanatban készen állunk, ha szomszédaink részéről kézzelfogható bizonyítékot nyerünk arra, hogy ők ezt a célt ugyanolyan őszinteséggel követik és azt azzal is bizonyítják, hogy az ő uralmuk alatt élő fajtestvéreink gazdasági, kulturális és nemzeti fejlődését oly módon biztosítják, amely alkalmas a magyar közvélemény megnyugtatására és fajtestvéreink jogos kivánságaira figyelemmel van.

A levelező ezután utalt arra, hogy a nyilvánosságban sokat beszélünk arról, hogy Magyarország gazdasági és politikai viszonya Franciaországhoz különösen elmélyült és kérdezte, hogy mi igaz ezekből a hiresztelésekből.

- Tényleg örömmel állapítom meg – válaszolta a külügyminiszter, - hogy a francia gazdasági körök fokozódó érdeklődéssel foglalkoznak Magyarországgal. Természetszerüleg a kormány feladata, hogy azokat a nagy segítő forrásokat, amelyeket Franciaország országuknak rendelkezésére bocsáthat, ne hagyja felhasználatlanul. További nem kevésbbé örvendetes folyománya a dolognak, hogy ez a gazdasági érdeklődés, amely természetszerüen a magyar népléleknek fölismerésével jár karöltve, a politikai viszony számára is kedvezőbb atmoszférát teremt.

Ez annál örvendetesebb, mivel a békekötésig talán éppen Franciaország volt az a hatalom, amely Magyarország iránt a legnagyobb tartózkodást tanusította. Magyarország hálával ragadja meg a nagy nemzet feléje nyujtott kezét és ugy most, mint a jövőben is azon lesz, hogy ezt a segítségre kész jóindulatot még fokozza.