Ha egy ország tulságosan meggazdagszik…
Árucsere-lehetőségeink Hollandiával
A mult héten nagy riadalmat okozott a hollandiai pénzügyi körökben, hogy egyik legelső németalföldi bank részvényei egyetlen napon olyan nagyot hanyatlottak, amilyenre Hollandia pénzügyi történetében eddig nem volt példa.
Az ijedtséget okozó árfolyamzuhanás csak átmeneti volt, az illető részvények kurzusa ismét normális. De először esett meg, hogy a be nem avatottak is meghökkentek. Olyan emberek, akik a pénzügyekkel semmilyen formában sem szoktak foglalkozni, figyelmesekké lettek és ezt kérdezték, hogy fordulhat elő ilyesmi egészséges viszonyok között. És nagyot bámultak, amikor azt hallották, hogy a hollandi pénzügyi világban a viszonyok nem is olyan nagyon egészségesek, akad ott nem egy baj. A forint magas kurzusa ugy megduzzasztotta a hollandiai financiákat, hogy ez könnyen okozhat katasztrófális válságot.
A bank magában álló esetével nem kell bővebben foglalkoznunk.
Azt is a forint, illetőleg a márka árfolyama okozta. De ez tulajdonképen csak szimptóma. Tény az, hogy Hollandia pénzügyi és kereskedői körei azon a kérdésen töprengenek, hogy meddig tarthatnak még ezek az állapotok?
Hollandiában félnek a maguk gazdaságától.
Talán képtelenségnek tünik, de igy van. A hollandusoknak olyan jól megy dolguk, hogy főzelékkel, gyümölccsel és egyéb élelmiszerekkel zsufolt raktáraik tartalma megromlik, a hering száz és száz hordószámra elrothad. Ez mind onnan van, hogy Hollandia annyira gazdag, hogy Németországnak a holland forintért 40 márkát kell fizetnie, sőt még többet is.
Rotterdamban a Beurspleinen – a tőzsde előtti téren – legalább egy tucat ember rohan föl és alá; egyik kezünkben százmárkásokat tartanak és orditanak, mint a piaci kofák: Két forint német százasért! Huszonöt a német ezresért! Mind vörös bélyegzésü!
És nem akad vevő, mert mindenki ugy gondolkozik, hogy a hollandi forint többet ér, vagy legközelebb többet fog érni 40 márkánál. Az eredmény az, hogy a hollandiai áruknak szédületesen nagy tömege megromlik, mert a forint drágasága miatt más országok nem tudják megfizetni. Ezt a helyzetet jellemzi az a Weespből érkező legujabb hir, hogy a Van Houten-féle kakaógyár a külföldi valuták tulságosan alacsony árfolyama miatt kénytelen volt üzemét beszüntetni. És ugyanilyen jellemző a másik, Vlaardingenből jövő jelentés is, hogy a heringkereskedők egyesülete a rossz üzletmenet és a még rosszabb kilátások miatt üzemét megszüntette. A szakmabeli cégek egész személyzetüknek fölmondtak. Most, mikor fél-európa éhezik!
Hollandia nagy árubősége a jelenlegi nemzetközi viszonyoknak következménye.
Az által, hogy az ország a háboruban semleges volt, legnagyobb kikötője: Rotterdam a világ legforgalmasabb nemzetközi piacává vált. Minthogy Amerika, Anglia, Franciaország és Olaszország a direkt üzleti forgalmat a volt központi hatalmakkal még nem vették fel teljesen, mig ellenben Hollandia akadálytalanul folytatta kereskedelmi összeköttetéseit a legyőzőtt országokkal is, a rotterdami kikötő közvetitő kereskedői szerepe szerfelett megnövekedett, ugy hogy jelenleg a legnagyobb nemzetközi emporiummá nőtte ki magát.
Még amerikai és angol exportőrök is óriási raktárakat épitettek Rotterdamban, amelyekben rengeteg mennyiségü áru vau felhalmozva. Ehhez járul, hogy a hollandi gyarmatok több esztendei termése gyülemlett fel a háboru és blokád éveiben. A rotterdami kikötőben több kilométer hosszuságban tárházak épültek, amelyek telve vannak a világ nyersterményeivel.
Hollandia ma a legnagyobb árukészlet-birtokos.
Minthogy pedig az ott felhalmozott termékek termelési költségei idegen valutákban, tehát holland forintban, amerikai dollárokban és angol fontokban fizettettek meg, a holland közvetitő kereskedő és importőr ezt a drága árut a legyőzőtt országok rossz valutája ellenében képtelen a külföldre exportálni. Viszont csereáru ellenében mindent lehet Rotterdamban kapni.
Ami különösen Magyarországot illeti, mindezek dacára lehetséges volna Hollandiával élénk árucserét létesiteni, amennyiben számos olyan cikkünk van, amelyet cserébe exportálhatnánk Hollandlába ottani árukért. Igy a holland piacon – dacára a nagy amerikai gyapjukészleteknek – még előnyösen tudnánk elhelyezni éppen a nagy valuta differencia folytán elsősorban gyapjut, még pedig igen kedvező árban. Ha a magyar kormány az általa központositott gyapjukészletet holland importőröknek felajánlaná, ugy azok körében bizonyára igen jó vevőket találna.
Azonkivül igen magas ára van Hollandiában a mübutoroknak, amelyekből tudomásunk szerint szintén tekintélyes készlet áll rendelkezésünkre; e cikkeket rendkivül nagy haszonnal tudnánk értékesiteni az ottani piacon.
Kitünő eredménnyel lehetne azután Hollandiába exportálni magyar háziipari cikkeket, mint magyar specialitásokat, főképpen magyar ornamentikáju himzéseket, varrottasokat és csipkéket, mezőkövesdi és kalotaszegi kézimunkákat, amelyeknek rögtöni gyártására könnyen be lehetne rendezkedni.
E cikkek ellenében Hollandia szállithatna nekünk vetőmagvakat, mezőgazdasági szerszámokat, ként, rézgálicot, raffiát és főképpen cukrot, amelyből igen nagy termelése van ujabban egy egyszázalékos saccharin-cukor-gyártmány előállitásával, amely háromszoros édességü cukrot ad, még pedig oly árban, amely itt Budapesten a mai zugforgalomban fizetett cukorárnak egyharmadát tenné ki.
E csereforgalom előfeltétele azonban az, hogy a szállitás Passautól Budapestig hajón történjék, amelyről nekünk kellene gondoskodnunk. A vasuti szállitást Rotterdamból Passauig a holland exportőr látná el, a vétel azonban feltétlenül cif Rotterdam, kell, hogy történjék.
Mindezeket a körülményeket nyomatékosan ajánljuk a kereskedelmi kormány figyelmébe.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!