A magyar nemzeti évezredes történelmében sohasem volt olyan nagy szükség nagy elmékre, mint napjainkban. A magyarország bölcsessége, államalkotó képessége, nagy tehetsége a haladó kor eszméi iránt és sok egyéb erénye végül mindig győzedelmeskedett minden bajon és válságon, akár külső ellenség, akár belső okozta is a veszedelmet.

A ma élő magyarok között a legelső hely illeti meg Rákosi Jenőt, a magyar publicisztika legnagyobb mesterét. Amig mulik el nap, hogy ne olvashatnánk bölcs fejtegetéseit a napi problémákról és ne okulnánk véleményén. Tegnap az Ujságirók Egyesületének rendkivüli közgyülésén mondott beszédet, holnap az Otthonban szólal föl, hogy fölemelje a magyar ujságirók tiltakozó szavát az igazságtalan béke ellen.

Rákosi Jenőnek megadatott, hogy fehér hajjal, de fiatal szivvel és egy hosszu élet alatt tudásban meggyarapodott elmével nézze a világot.

Ez az élet, amely ma már – hála a gondviselésnek – a patriarkák korát érinti, a soha nem szunnyadó hazaszeretetben telte el. Kormányok jöttek, kormányok mentek, iszonyatos válságok sorvasztották Magyarországot, de Rákosi Jenő mindig ott állt azoknak élén, akiknek lobogójára a magyarság iránt érzett soha el nem muló szeretet volt irva.

A régi Magyarország majdnem minden egyes vezére eltünt a közélet porondjáról. Ki önkéntesen visszavonult, ki meghalt, ki lehetetlenné vált, de Rákosi Jenő ma is ott harcol a porondon. És szavának ma nagyobb a sulya, mint bármikor, mert sohasem volt olyan szükség a hazaszeretet őszinte, önzetlen és bölcs szavaira, mint manapság, s mert kevesen vannak ma az országban a Rákosi Jenőhöz fogható férfiak. A magyar ujságiróknak külön megtiszteltetés és külön büszkeség, hogy a béke elleni tiltakozásuknak épp Rákosi Jenő ad hangot. Nagyszerü szavaiból megtudhatja az egész ország és az egész világ, hogy Rákosi Jenővel az élén a magyar ujságirók fölemelték tiltakozó szavukat a nemzetrontó béke ellen.

Az ádáz belső széthuzás, pártvillongás és egyéb sok-sok rossz között vigasztaló jelenség, hogy van egy olyan emberünk is, aki fölülemelkedve a pártok fölött megmaradt annak, ami mindig volt: önzetlen hazafinak. Ehhez nem kell se párt, se semmi egyéb, ehhez csak önzetlenség és hazafiság kell. Maga az a tény, hogy a magyar nemzetnek ilyen fia van, biztató reménység a jövőre vonatkozólag. Az a nemzet, amelynek Rákosi Jenője van, nem pusztulhat el, akárhogyan is határozzanak sorsa fölött Párisban.