Katonai különítmények nem nyomozhatnak többé.

A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar kormánynak azt a rendeletét, amely a katonai testületeknek és személyeknek a polgári személyekkel szemben való viszonyát szabályozza.

A kormányrendelet általános megnyugvást kelt ugy a katonai körökben, mint az egész polgári társadalomban.

Ez a rendelet alkalmas arra, hogy egyszerre és véglegesen megszüntesse azokat az egyéni akciókat és atricitásokat, amelyek az utóbbi időben a közvéleményt erősen foglalkoztatták. A mai naptól fogva a rendelet értelmében semmiféle katonai személy polgári személy ellen fel sem léphet, ellen bünügyi nyomozást, lefoglalást, személymotozást, házkutatást nem foganatosíthat és le sem tartóztathat.

Van egy kivétel, amidőn a katonai hatóságok és közegek, illetve katonai nyomozók polgári személyek ellen eljárhatnak és pedig akkor, ha valaki az állam hadirendje elleni büntettel követ el. E büncselekmények keretébe tartozik a kémkedés, továbbá, ha valaki a katonai hűséget akarja megingatni, ebben az esetben fenmarad a jog a katonai hatóságoknak polgári személyekkel való eljárásra. Az ilyen eljárások során azonban a rendelet teljesen kizárja az egyes katonai személyeknek egyéni akcióját.

Ahhoz, hogy katonai közeg polgári egyénnel szemben eljárhasson, először az szükséges, hogy a polgári egyén az állam hadiereje elleni büntett alaposan gyanujába keveredjék. Az eljárásra azonban a katonai közegeknek ekkor is csak ugy van joguk, ha az illetékes katonai parancsnok – körletparancsnok, városparancsnok, csendőrkerületi parancsnok, fővezérségi parancsnok – arra irásbeli parancsot ad ki, Ilyen írásbeli rendelet nélkül lefoglalást, vagy házkutatást és még kevésbbé letartóztatást foganatosítani nem szabad.
Kivétel csak egy esetben van, hogy ha valakit az állam hadiereje elleni büntett elkövetésében tettenérnek.

Házkutatást, személymotozást, letartóztatást rendelő katonai parancsot rendszerint tábornoki rangban levő parancsnok bocsájthat ki, még pedig katonai ügyészének előzetes meghallgatása után.
Ha valamely katonai egyén a fentebb jelzett irásbeli elfogatóparancs felmutatása nélkül akarna polgári egyént letartóztatni akkor a polgári egyén nem köteles a katonai egyénnek engedelmeskedni.
Ez a kisérlet a katonai egyén részéről tilos és büntetendő egyéni akció, amellyel szemben a polgári egyén a törvény korlátain belül minden rendelkezésére álló módon és eszközökkel védekezhetik. Feljelentésére a katonai egyént bárki, tehát polgári közegek is letartóztathtják.

Ennek a köznyugalmat teremtő rendeletnek végrehajtására és a legszigorubb megtartására a belügyminiszter és az igazságügyminiszer, de különösen a m. kir. honvédelmi miniszter minden irányban megtette a szükséges lépéseket.