Az orvosi tudomány csak kétféle kolerát ismer, pedig van egy harmadik is, a „kolera nosztrasz”, amely a meleg nyári hónapokban szokott mutatkozni, teljesen ugyanolyan tünetek közt, mint az igazi ázsiai kolera. Ez a harmadik kolera azonban nem járványos és csak ritkán halálos kimenetelü, minélfogva itt nem is foglalkoztunk vele.

Itt a járványszerüen fellépő koleráról, másképp ázsiai koleráról, vagy röviden: koleráról van szó, amely időnként annyi borzalmat áraszt Európa ama részeiben, ahová el tud hatolni. ez az exotikus eredetű betegség valami száz éve látogatta meg először Európát és akkor eljutott egész Franciaországig. Már akkor elismerték rendkívül ragályos és rettenetes voltát.

A pestis, amely szintén nagyon fertőző nyavalya, nem ismer országhatárokat és az eddigi tapasztalás szerint független az évszakokból is mert pusztít, ugy télen, mint nyáron. A kolerával nem így vagyunk. Ennek utja megmagyarázhatatlanul szeszélyes: némely vidéken teljes erejével dühöng, mialatt a legközelebbi szomszédot elkerüli.

Igy például, mialatt 1911-ben Párisban és Marseilleben igen sok áldozatot szedett, Versailles és Lyon majdnem teljesen mentesek maradtak tőle, mert az alig egy-két szórványos eset nem számít. Másrészről a tapasztalás szerint csupán a nyár és az ősz eleje azok az évszakok, amelyek alatt a kolera jelentkezni szokott. Télen még nem fordult elő, legfőllebb nagyon szórványosan.

Ez a különös körülmény azt a teóriát vetette fel, hogy a kolera fészke a talaj, amelyben némely évszakban kolera csirái elhalnak. A problémát a tudomány még nem döntötte el, mert a bakteriológia nem tudott rá fényt deríteni.

Hála azonban a nagy német tudós, Koch Róbert kutatásainak, annyit már meg lehet állapítani, hogy a kolerával megfertőzötteknek váladéka egy különös mikrobát tartalmaz, a bacillus virgulust, másként a kolera-vibriót. Ez egy parányi, csupán górcső alatt látható állat ez, amely rendkívül mozgékony és gyorsan fejlődik, szaporodik a húslevesben, valamint a zselatinban, amelyet különös módon tesz híggá.

Ma már egész bizonyos, hogy a Koch-féle bacillus vagy vibrió többé-kevésbé, de mindig megvan a kolerában, csak az nincs eldöntve még, hogy a kolerát valóban ez a bacillus okozza-e?