Mexikóban éjjel a földalatti érces közetek a gyors hőkisugárzás folytán annyira lehülnek, hogy a vizet jéggé fagyasztják, dacára, hogy a levegő hőfoka nem száll le a fagypont alá.

Ezt a természeti tüneményt a mexikóiak praktikusan használják ki. Körülbelül 2-3 ezer méter magasságban az Oaxaca vidékén fateknőkben éjjelre vizet tesznek ki a szabadba. A talaj lehülése folytán 1 – 2 centiméter vastagásgu jégkéreg képződik a vizen, amelyet korán reggel leszednek és mély gödörbe raknak. Az egymásra rakott jéglemezek vastag réteggé fagynak össze. Ha a mély gödrök megtelnek jéggel, akkor földdel takarják le.

Nyáron a nagy melegben a föld alatti jeget éjjel ládákba rakják és öszvér hátán beszállitják a városokba eladás végett. Ilyen módon a városok piacán kora reggel igen sok jégkereskedőnek fabódés üzletét a vásárlók egész serege veszi körül, hogy jéghez jusson.