A pénzügyi köröket érthető izgalomba hozta Rubinek miniszter kijelentése, hogy a pénzjegyek 50%-os lebélyegzése küszöbön áll. Korányi pénzügyminiszter nyomban megcáfolta a hirt s kijelentette, hogy kollégájának kijelentése csupán akadémikus jellegü volt.

A közvélemény ezek után nem tud megnyugodni, s a többszöri cáfolat ellenére általános az a hir, hogy a lebélyegzés valóban meg fog történni. Munkatársunk megkérdezte ebben az ügyben a valutaügyek egyik alapos ismerőjét, aki a következő kijelentéseket tette: 

– Legujabb értesülésem szerint a lebélyegzés ügye csakugyan napirenden volt, végrehajtását azonban elhalasztották arra az időre, amikor a Tiszántul felszabadul, ellenben a felülbélyegzés megtörténik a legrövidebb időn belül. 

– Tudomásom szerint a felülbélyegzéshez szükséges gépek elkészültek s a napokban már elutaznak azok a tisztviselők, kik a felülbélyegzést a vidéken fogják ellenőrizni, számszerint háromszázan. A felülbélyegzés ugy történik, hogy a bankjegyek egyik oldalára egy párhuzamos hullámvonalba ezt a szót nyomják: Magyarország. 

– A felülbélyegzésért 1 százalék kezelési dijat számitanak fel, vagyis minden száz korona után egy koronát. Ezzel a müvelettel tehát csupán a bankjegyek nacionalizálása történik meg, ami csaknem egyenlő a Magyar Nemzeti Bank fölállitásával. 

– Az előkészületeket erre már január 2-án folyamatba tették s miután a közös jegybank szabadalma lejárt, a magyar üzletek elszámolása külön számlán, Budapesten történik, szemben az eddigi eljárással, amely szerint minden elszámolás Bécsben történt. A felülbélyegzés első célja tehát a Nemzeti Bank fölállitása céljából a Magyarországon forgalomban lévő bankjegymennyiséget megállapitani. Csak ennek megtörténte után lehet a lebélyegzésről vagy esetleg a bankó-kényszerkölcsönről beszélni, ha már pontosan tudjuk, hogy állami szükségletünkhöz mérten milyen arányban nyuljunk ehhez a sulyos fegyverhez. 

– A felülbélyegzés már egymaga is emelni fogja pénzünk értékét, mert a magyar állam még ebben a lehetetlenül megcsonkitott formájában is életképesebb, mint Németausztria vagy Lengyelország. Ha pedig az 1920-ik évi termés jó lesz, akkor egyszerre jelentékeny mértékben fog emelkedni a nemzeti magyar pénz árfolyama, amelyet most az osztrákok, csehek, románok, jugoszlávok svájci spekulációja is agyonnyom és elértéktelenit. Nagyarányu javulás és a drágaság csökkenése a kényszerkölcsön vagy lebélyegzés után várható, mert akkor keresetté lesz a magyar pénz elsősorban a belföldön, de nyerstermények és gyártmányok utján a külföldön is.