Aki meglopja a tolvajt

Schwarcz János 25 éves foglakozás nélküli fiatalember, aki megpróbálkozott az utóbbi időben mindennel, amig a bolsevizmus utáni Budapest a kétes exisztenciák részére teremlett, megtudta, hogy egy ismerős, akinek nevét fiatal korára való tekintettel, nem irhatjuk ki, édesatyjától nagyobb értékű ékszert lopott. Felajánlotta az ifjunak, hogy az az ékszerek értékesítésében segitségére lesz.

Ugyanakkor azonban Szántó Lajos nevű barátja megbeszélte, hogy amikor az ékszereket eladják, mint detektiv fogja el őket. A trükköt végre is hajtották. Szántó elfogta Schwarczot, a fiatalembert nagy rimánkodásra szabadon engedte, az ékszert azonban elvette tőle.

A lopott drágaságok azután megtették a láncolás ma már nem ismeretlen utját. Előbb eladták az ékszereket Rosenthal Nándornak, az eladta Rosenzweig Bélának, ettől Tepper Sándor vette meg, aki viszont továbbadta Színes Lászlónak.

Végül is a rendőrség elfogta Schwarczot és Szántót és mindkettőt átadta az ügyészségnek. A tolvaj fiunak az apja megbocsátott.