Szappankészítés szénhidrogénekből 2.
Újabban a KRÁMER ÉS FLAMMER HEILBRONNI CZÉG laboratóriumában Kelber ért el a szénhidrogének oxidálása terén jelentős eredményeket. Ö a paraffint oxigénben elporlasztva, 140-150 C°-on oxidálja. Ez a hőmérséklet azonban a körülményekhez és a reakczió sebességéhez mérten 200 C°-ra is fölemelkedik, úgy hogy ebben az esetben hűtésről kell gondoskodni. Míg BERGMANN-nak előbb említett eljárása hetekig tart el, addig KELBER eljárásával sokszor 90-100%-os kitermeléssel 4-5 óra alatt czélt érhetünk.
A KELBER eljárásával kapott anyag sárgás-barna, kókusz-olaj szagú és zsírhoz hasonló halmazállapotú. Elszappanositási száma 250-300, savszáma 200, jódszáma 1-2. Körülbelül fele vízben oldhatatlan zsírsavakból áll, melyeknek alkálisói kitűnően habzanak; az el nem szappanosítható rész 3-10%. A kiindulási anyagnak 25%-a ledesztillálható; a párladék vizes oldatot és fölötte úszó olajos réteget ad.
A vizes oldat aczetonszagú, alkoholokat és alacsony zsírsavakat tartalmaz. Az olajos réteg chemiai összetétele még ismeretlen, de vannak benne nem oxidált szénhidrogének. BERGMANN desztillátumaiban hangya-, eczet- és vajsavon kivül lignoczerin- (C24H48O2) és isopalmitinsavat (C16H82O2) talált. KELBER eddig a fentieken kivül még a capron-(C6H12O2), octyl-(C8H16O2), nonyl-( C9H18O2 ) és a caprin-(C10H20O2) savakat különítette el, magasabb zsírsavakról azonban leírásában nem tesz említést.
FISCHER F. és SCHNEIDER W.3 a szénhidrogének oxidálását úgy vélte elérhetőnek, hogy a gyenge szódaoldattal kevert paraffinba, aczél edényben, 170°-on, nyomás alatt, levegőt sajtolt. A reakczió igen gyorsan lefolyik, a kitermelés pedig esetenkint 50-90%-ot tett ki. Katalizátorként jól működik az edény vasfala, azonkívül mangán és réz is.
A kapott zsírsavak magas szénatómúak páratlan számmal. A melléktermékek ugyanazok, mint KELBER eljárásánál. A zsírsavakat, a keletkező híg szappan-oldat bepárlása után, megbontással és tisztítással állitották elő. Ezek a C13H28O2, C15H30O2 és C17H34O2 savak voltak. Melléktermékül a fenti nehéz zsírsavakon kívül másra felhasználható alacsonyabb tagokat is kapunk s azonkívül különböző alkoholokat és aczetont.
Ha meggondoljuk, hogy a most ismertetett eljárásoknál kiindulási anyagul nemcsak paraffin, hanem vazelin, ásványolaj is választható, a melyeknek bizonyára mások lesznek a termékei is, s ha számba vesszük azt, hogy a kenőolajok felhasználás után nem fognak kárba veszni, hanem kellő tisztítás után újból felhasználhatók oxidáczióra, nyilvánvaló az eljárás tökéletesítésének nagy közgazdasági fontossága.
Lakner Antal.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!