Bethlen István gróf az utóbbi időben jelentékeny mértékben hozzájárult nyilatkozataival politikai bonyodalmas kérdéseink tisztázásához, ugy a belföldi közvéleményt illetőleg, mint a külföld tájékoztatása tekintetében. Legutóbb a Neue Freie Presse-ben foglalkozott a magyar nemzeti királyság kérdésével.

Nyilatkozatában rámutatott arra az elkerülhetetlen és feltétlenül, minden körülmények között megnyilatkozó magyar népóhajra, amely szerint Magyarországon magyar király csak az lehet, a kinek elméje, szive, érzése, gondolkodása, egész hatalma, tehetsége, kizárólagosan a magyar nemzet érdekei szolgálatában áll.

Gróf Bethlen István nyilatkozatában jelzi, hogy bár a fönt vázolt minősités tekintetében az egész ország egységes,mégis bevallja, hogy nincs egységes fölfogás a tekintetben, hogy a pragmatika szankció egy részébek kiküszöbölése után beállhat-e a nemzet szabad királyválasztási joga. Koncedálja azonban, hogy a magyar hivatalos körök a királyi trón betöltésével nem foglalkozhattak, mert a kérdés nem aktuális és a szükséges tisztázó előkészületeket okvetéenül meg kell tenni.

A többségi párt legutóbbhozott határozata is megelégszik azzal a deklarációval, amely tisztázza a király alkotmányjogi helyzetét, de nem prejudikál a személy megválasztása tekintetében.

Gróf Bethlen magyarázó kijelentéséből, kitünik hogy az egész magyar nemzetnek a király kérdésében elfoglalt álláspontja és zsinórmértékül vehető hangulata megfelel a trianoni béke 75-ik szakaszának, amely a szomszéd népek érdekeit egyáltalában távolról sem érinti egy esetleges rekonstruálási törekvéssel sem. A király személyi kérdése Magyarország belügye és Magyarország saját jól felfogott érdekei szolgálatában lojálisan fog alkalmazkodni a nemzetközi politika követeléséhez, amit a többségi párt nemzetgyülési határozatával is elev biztositott.

A királykérdés nemzetközi vonatkozásaiban tervezett megoldása kell, hogy a ránk gyanus szemmel kacsingató szomszédok kezéből kiragadja a belügyeinkbe való beavatkozásra szolgáló ürügyet és alkalmat. Közép-Európa nyugvópontra fog jutni ebben a kérdésben, ha látni fogja, hogy szándékaik becsületesek és főleg, ha az ő szándékuk is őszinte. Ha a szándékuk nem lesz őszinte, akkor ürügyet mindig találhatnak a mi zaklatásunkra. Ha pedig becsületes szándékukról meggyőződnek, belügyeinkbe bele nem avatkozhatnak.