A san-remoi békeértekezlet lassankint mégis összeül. Egy távirat azt jelenti, hogy Millerand, Lloyd George, lord Curzon, Foch marsall, Wilson marsall, Beatty tengernagy és kiséretük odaérkeztek. A vendégeket a pályaudvaron Nitti miniszterelnök fogadta az olasz miniszterek társaságában. Később Johnson, az Egyesült-Államok követe a pályaudvarra érkezett. Az amerikai követ kijelentette, hogy csak átutazik San-Remon. Nitti miniszterelnöknél és Scialoja külügyminiszternél udvariassági látogatást fog tenni és azután tovább folytatja utját Rómába.

Egy tegnapi jelentés szerint a san-remoi értekezlet első dolgai közé fog tartozni a magyar békeszerződés ügye. Egy ma érkezett távirat jelenti, hogy a san-remoi értekezlet külön ülésén fogja tárgyalni a császárkérdést.

A legfelsőbb tanács ma délelőtt az Adria-kérdéssel foglalkozott, amely alkalommal a kiindulási pont Wilson elnök 1919 december 9-iki memoranduma volt, amely Olaszország határait megállapitotta, Fiumét pedig szabad államnak jelentette ki. Nitti miniszterelnök e memorandum keretén kivül – amelyet elfogadott – Dalmácia számára autonómia biztositását javasolta.

Általános az a nézet, hogy az Adria-problémát meg fogják oldani.

Nitti a francia lapok tudósitóit fogadta és nyilatkozott előttük az olasz politikáról. Nitti a többi közt kijelentette, hogy hónapok óta minden igyekezete arra irányul, hogy Európának végérvényesen visszaadja a békét. Ennek az egyedüli eszköze, hogy a győző és legyőzött között megteremtsék a szolidaritást. Franciaország kétségtelenül többet szenvedett, mint Németország, azonban Németországnak mégis alkalmat kell adni arra, hogy dolgozzék, éljen és ezáltal kötelezettségeit teljesitse. Ha Németországon nem segitenének, kétségtelenül a bolsevizmus vagy a militarizmus karjaiba vetné magát.