A két forradalom kitörésével, valamint az ellenséges benyomulással és a megszállással kapcsolatosan a felelőtlen emberekből álló tömeg által okozott rombolás, gyujtogatás, betörés stb. következtében megkárositott adózók – megfelelő bejelentéseik alapján – a jelenleg érvényben álló törvények értelmében megfelelő adótörlést, illetve adóelengedést igényelhetnek; és pedig a földadónál, házadónál, III. oszt. kereseti adónál, jövedelemadónál, vagyonadónál és végül a hadinyereségadónál. 

A föladónál – bár ilyen eset valószinüleg csak szórványosan fordulhat elő – esetleges gyujtogatás következtében erdőkre nézve tüzkár cimén az 1909. évi XI. t.-c. 36. §-ának 5. a) pontja alapján adható adóelengedés; továbbá esetleg megtörténhetett, hogy a zavargások következtében a földbirtok termése (pl. cukorrépa, burgonya) fagy bekövetkezte előtt nem volt behordható, mely károsodás esetén az 1915. évi XIV. t.-c. 1. §-ának e) pontja alapján lehet adóelengedésnek helye. 

Azon a cimen azonban, hogy valamely földbirtokra a proletárdiktatura a szociális termelés áldásait hintette, aminek következtében a legális birtokos egy fillér jövedelemhez sem jutott, sőt a diktatura megszüntével egy csomó nyakára csinált adósságra ébredt fel: a létező törvények alapján adóelengedésnek helye nincs és ebben az irányban a lehető legrövidebb időn belül törvényes rendelkezésre van szükség.