Az állatorvosok emlékirata a földmivelésügyi Népbiztossághoz
Népbiztos elvtárs!
Az állatorvosi tudomány alig pár évtizede differenciálódott az alkalmazott természettudományok sorából, ennélfogva mivelői: az állatorvosok a burzsoátársadalom fundamentumának lerakásánál és kiépülése idején nem léphettek fel igényesen és azzal az erővel, melyet tudásuk és társadalomgazdasági értéküknél fogva megkövetelhettek; ezért a burzsoázia kiaknázott, proletárokká tett mindannyiunkat.
A kommunista társadalom szükséges szakmunkások gazdasági értékmérése és elhelyezése csak akkor igazságos, ha pontosan megállapitja azt az időt és munkamennyiséget, mely valamely szaktudás eléréséhez szükséges és azt a kulturfokot, melyet a szakmunkás munkájának társadalmi értéke, a továbbképzés szüksége és a munka testi és szellemi kifejtéséhez szükséges energia képvisel.
Az állatorvos előtanulmányainak ideje és mértéke teljesen azonos a mérnökével! Továbbképzésre ugyanolyan mértékben van szüksége, mint az orvosnak; e két alkalmazott tudomány egyazon elméletnek két különböző ága.
A szorosan vett orvoslás terén a buzsoárendben az állatorvosok a magántulajdonban lévő, gazdasági értéket képviselő állatállomány hivatott orvosai és gondozói voltak sokszor, éppen nálunk, csakis a feudális nagybirtok kényszerü kiszolgálói; a kommunista rendben az állatorvosok az összesség rendelkezésére állnak és a mezőgazdasági Magyarország közgazdaságára az eddigivel össze sem mérhető fontosságu munkát fognak végezni.
A társadalmi termelés strukturája fog megváltozni a termelőszövetkezetekben. Az állatnak, mint eleven mótornak a fontossága csökken jelentőségében, de annál hatalmasabban növekedik a hus- és tejtermelés, az állati melléktermékek produkciója, mert enélkül intenziv mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar elképzelhetetlen.
A kultura fokmérője az állati produktumok fogyasztása; a jövő dolgosának el kell érni legalább azt a standardot a husfogyasztásban, amit a henye burzsoá élvezett. Ezért végtelenül fontos, hogy az állatorvos, aki mindennek a termelésnek irányitója, akinek tudásához füződik a betegek orvoslásán kivül az állattenyésztés és állattartás minden ismerete, a hygiéne, fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, a már kitermelt állatok értékesitésének a népélelmezésben való helyes felhasználása, közvágóhidak, szocializált husipari telepek vezetése, szakirányitása, az állati eredetü élelmiszerek hamisitásának megelőzése és ellenőrzése, a hus-, hal-, baromfi-, tojás- és tejvizsgálat, piac vizsgálatok, mészáros- és hentesüzletek kontrollja, olyan szaktudással és olyan társadalmi és gazdasági elhelyezettséggel nézzen a jövő elébe, mely képessé teszi őt, hogy tiszta fővel minden energiáját egyetlen cél: a köz szolgálatába állithassa.
Prevenciója a fertőző állatbetegségeknek a megfelelő szérumok és oltóanyagok előállitásával és hygiénikus intézkedésekkel, prevenciója az élelmiszerek hamisitásának az állatorvosoknak az élelmiszerek előállitásánál való bevonásával, prevenciója a káros és emberekre is fertőző parazitás állatbetegségeknek az állattenyésztés és állattartás megfelelő irányitásával, olyan feladatok, mikkel kulturát és ujra kulturát bevinni a magyar ugarra csak az állatorvosok feladata lehet és a miknek teljesitéséért nem lehet elég hálás nekik az uj rend.
Magyarország jövő gazdasági berendezése is a mezőgazdaságon épülhet csak fel, a mezőgazdasági termelés lehet alapja nemcsak a belföldi iparnak, hanem a mezőgazdaság produktumai, az állatok és az állati melléktermékek lesznek elsősorban országunknak csereeszközei. Az állatorvosok feladata nem merül ki az orvos hygiénikus feladataiban, hanem mint a gazdasági termelés elsőrendü faktorai lesznek a jövőben figyelembe veendők.
Végzik mindezt az állatorvosok nemcsak a megfelelő szellemi felkészültséggel, mely ekvivalens értékü a legelső vonalba állitott más szellemi munkásokéval, hanem olyan nehéz és veszélyes testi munkának kifejtésével, melyhez hasonlót más szellemi munkás nem produkál.
A vágóhidakon, husvizsgálatnál versenyt dolgoznak a kétkezi munkásokkal, a vidéken naphosszant kocsin rázatják magukat, hogy azután a legprimitivebb viszonyok között fékezett állatokon mütéteket és ojtásokat végezzenek, kiteszik magukat nap-nap után az emberekre is ragályos állati betegségek: takonykór, lépfene, veszettség, tuberkolózis elleni küzdelemben az infekciónak, hogy embertárasaikat a saját testükkel védjék, mindig és mindenhol testi fáradtságot is kevernek a szellemi munka verejtéke közé, annál sulyosabb az ily terhelt fizikum szellemi erőkifejtése.
Az állatorvosi kar az, amely a mezőgazdasági proletáriátussal nap-nap után a legközvetlenebbül érintkezik. Az egyetlen szellemi munkás, akihez bizalommal van a föld népe. Végtelenül fontos az uj rend megerősödésének érdekében, hogy ez a kar – maga is a legproletárabb minden szellemi nincstelenek között – olyan gazdasági és társadalmi elhelyezettségbe kerüljön, mely nagy feladatainak végzésére képessé teszi.
Munkát kérünk! Irányitó befolyást a társadalmi termelés velünk vonatkozásban levő összes mezőgazdasági állattenyésztési, népélelmezési, népegészségügyi és husipari tanácsaiban.
Kenyeret kérünk! Ugyanazt, ugyanolyan süttetüt, ugyanolyan karajat, mint a többi velünk egyenrangu szellemi munkások, orvosok, mérnökök, hogy az uj rendben végre egyenlők legyünk az egyenlőkkel!
Budapesten, 1919. évi március hó 31-én
Az Állatorvosok Szakszervezetének szervező bizottsága
Ezen értékes és tanulságos közleményt az „Állatorvosi Lapok”-ból vettük át. Szerk.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!