A levegőnek is lesz kormánybiztosa, amint hogy eddig már fű, fa, szén, cirokseprű, sárgarépa, játékáru, tök, gyaluforgács, drótkerités, sírásás, utcaseprés és tengeregyéb számára alkotott az uj kormány dus javadalmazásu kormánybiztosokat. Kereskedelmi miniszterünk: Garami elvtárs elhatározta, hogy nyélbeüti a légi közlekedést. Ennek főkelléke az volna, hogy legyen repülőgép-flottánk és repülőgépállomásunk.

Szterényi ugy kezdte a légi postát, hogy a Mátyásföldön felállított egy repülőgép-állomást és repülőgépeket küldött Bécsbe és onnan vissza. A posta technikai zavarok miatt megszűnt. Most azonban nem ugy állítják fel, hogy uj gépeket, motorokat, pilotákat vesznek fel. Dehogy! Felállítottak egy „Polgári légügyi bizottságot.” Az élén egy gazdagon dotált kormánybiztossal. Garami talán azt hiszi, hogy ez repülni fog? Különben nem lehetetlen, hogy repülni fog.

A drágaság ugy maradt meg a háboru után, mint valami rossz járvány és tehetetlenek vagyunk vele szemben, nem tudjuk legyőzni. A maximális csődöt mondott. Az árurejtegetőkhöz, a lánckereskedelem tolvajaihoz nem mertek, vagy nem akartak hozzányulni, de ha egy kereskedő, vagy nem akartak hozzányulni, de ha egy kereskedő, a drágán, suttyomban szerzett árut nem tudta olcsón adni, feszítsd meget kiállítottak az uzsorásra. A nagy tolvajok igy kisiklottak és nyugalomban élvezték a jogtalan vagyont a közönséget megnyuzták, a kereskedő pedig félt a bűntetéstől és a meghurcoltatástól, hát inkább nem szerzett árut. Igy azután mindenki rosszul jött ki, csupán a lánckereskedelem az üzérkedés hizott. Bárki operálja ki ezt a rákfenéjét a köznek, amit drágaságnak hívnak, legyen az barát, vagy ellenség, polgári vagy haderő, millió ajak hálája száll feléje.