Mint ahogy a kezek vonalaiból, vagy az írásból, ugy a hajviseletekből is következtetni lehet a nők egyéniségére, mióta az egyéni ízlés diadalmasan szállt szembe a zsarnoki divattal s eltüntette a kimondott Cleo de Mérode, Rococo, Biedermeier, Empir, Ticián, diaboló vagy turbánfrizurákat. Igaz, hogy tehetségesebb, vagy háziasabb nők már régen fügétlenítették magukat a divattól s így sem az egyszerűen hátrafésült simakontyú, sem a férfias Titusz fej nem volt ritkaság, mint ahogyan nem ritkaság ma sem.

A hajviselet divatját azonban mégis csak a közönség kedvencei, a híresebb színésznők vagy mozicsillagok reformálták és vezetik. A hölgyek több, kevesebb kivétellel őket követik, ha saját egyéni ízlésük szerinti módosításokkal is.

Az Asta Nielsen fülfürtös apródfeje kedvence a nővilágnak. De épp oly szertetel viselik és utánozzák a Rosa Felsegg homlokloknis magas frizuráját, a Clara Dux divatos, magas kontyát, vagy a Johanna Terwin oldalválasztékos, füleket befedő, duzzadó hajcsomóját.

A szép haj legdrágább dísze a nőnek s legjobban érvényesíti az arc vonalainak tisztaságát. Ezért volt minden idők asszonyainak törekvése a hajnak művészi kultiválása.