A földosztás törvényéről

1919 | Február

A birtoktörvény tervezetét decz. 2-án letárgyalta a minisztertanács, s az erre vonatkozó néptörvény még a héten megjelenik, hogy rendet lehessen teremteni, s mikor a tavaszi munkák megindulnak mindenki hozzáláthasson a dologhoz.

A földmivelésügyi miniszter tervezetét a minisztertanács minden lényegesebb változtatás nélkül elfogadta, csupán a pénzügyi rendezés körül merültek föl nehézségek, a min úgy segitettek, hogy külön törvényben fognak róla intézkedni, nehogy ezzel bonyolódjon az ügy s a földosztás szenvedjen miatta halasztást.

Az elfogadott törvénytervezetről Buza Barna földmivelésügyi miniszter igy nyilatkozott:
A minisztertanács módosításainak figyelembe vételével ma állítom össze a törvény végleges szövegét, azután átküldöm az igazságügyminiszter úrhoz, ott a jogi preczizitás szempontjából áttekintik és azt hiszem, hogy csütörtökön megjelenhetik a néptörvény.

Akkor megtörténik a birtokrendezési tanács kinevezése is és már a jövő héten utnak indulhatnak a birtokrendező bizottságok. Ilyen bizottság az első esztendőben körülbelül ötszáz lesz. A jövő héten már száz bizottság el is indul, a mi azt jelenti, hogy a jövő héten száz helyen megkezdődik a földosztás munkája.

A bizottság, ha kiszállt a községben, először is összeírja az igénylőket, illetve ha már össze vannak irva, kiegészíti. Azután összehívják a jelentkezőket és azokból választmányt alakítanak. Ugyanannyi tagot, a mennyi a választmányban van, küld a községi képviselőtestület is. Később ezt a munkát a gazdasági kamarák, a melyek közben szintén megszerveződnek, végzik.

A törvény birtoktipusokat állapit meg.
Eddig egyszerüen parczellákra osztották föl a földet, most családi birtokokat létesítünk, olyan birtokokat, a melyeket egy földmives a családjával meg tud művelni. Földet csak az igényelhet, a kinek nincsen ilyen családi kisbirtoka. Ennek terjedelme vidékenként nagyon különböző, a törvény szerint legalább 5 hold, legföljebb 20 hold. Ott, a hol az összes igénylők kielégitése után is marad föld, olyan kisgazdák is igényelhetnek kiegészitést, a kiknek 50 katasztrális holdon alul van a földjük.

200 holdnál nem nagyobb földbirtokot semmi körülmények között sem lehet kisajátítani, 200-500 holdig terjedő földet csak kivételes esetben és akkor is csak úgy, hogy ha a tulajdonost más helyen ugyanakkora értékü földdel kárpótolják. A megváltási ár az 1913. évi forgalmi érték, de megengedi a törvény, hogy ott, a hol az 1913-iki érték specziális okok miatt tulmagas vagy tulalacsony volt, a biróság ezt az árat módosíthassa.

A minisztertanácstól letárgyalt tervezet rendelkezései közül már most megemlítjük azt, a mely szerint az igényjogosultság tekintetében minden kategóriát megelőző első helyet adnak a hadból visszatért rokkantaknak és különleges intézkedésekkel, az egyoldalas kertgazdaságok kiutalásával kiván segíteni a törvény a háboru folytán állástalanná lett és jövedelmétől elesett szellemi proletariátuson; gondoskodik a családos gazdasági cselédükről és intézkedéseket tartalmaz az Amerikába vándoroltakról és a hadifogságban sinylődők földigéreteinek kielégítéséről.

A kisajátítás elvi sorrendje az, hogy elsősorban sajátitandók ki a háború alatt szerzett földbirtokok, azután a külföldön tartózkodók földbirtokai, harmadsorban az egyházak és egyházi testületek birtokai, negyedsorban az alapok és alapítványok birtokai, ötödsorban a részvénytársaságok, szövetkezetek, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok birtokai és csak hatodsorban a magántulajdonban levő birtokok és legutolsó sorban az állami vagy községi birtokok.