Vasárnap délelőtt volt a Magyar Antiszemita Párt zászlóbontása. Délelőtt 10 órára hirdették a gyülést, de már jóval előbb megtelt a Vigadó nagyterme és kisebb terme, sőt nagyon sokan a folyosóra szorultak. Vagy három-négyezer ember lehetett együtt, nagyobbára egyetemi hallgatók és középiskolai diákok, se különösen sok nő is.

A rend biztositására a legmesszebbmenő intézkedések történtek. Rendőrök és katonák állták el a lépcsőházat és segédkeztek a rendőrségnek abban, hogy csak olyanok mehessenek föl a gyülésterembe, akik már is tagjai az antiszemita pártnak, vagy valamely keresztény egyesülés tagságiigazolványát fel tudják mutatni.

Az ülést Tichti Károly nyitotta meg mert az előre megválasztott elnököt Egán Lajost betegsége gátolta a megjelenésben.

Az első felszólaló Meskó Mihály a budapesti egyetem teológiai tanára volt. Utána Szmrecsányi György intézett erős támadást a sajtó ellen.

Ezután Oláh Dániel volt munkaügyi miniszter annak a nézetének adott kifejezéstm hogy bár entente segitséggel megcsinálták a koncentrációt, de az ellenpárt öröme nem fog nyolc hétnél tovább tartani, mert aztán megint ők fogják kezükbe ragadni a hatalmat. Aztán keményen támadta a Népszavát és a szabad demokrata pártot, amely szerinte nem egyéb, mint ?ellen biztositó párt.

Dr. Szalmáry József felszólalása után dr. Török Ernő előterjesztette a határozati javaslatot, amely öt pontban foglalja össze a párt követeléseit. Ezek közt kivánják, hogy az összes pénzintézeteket helyezzék állami felügyelet alá, hogy a kormány törvénnyel gátolja meg a külföldi bankokba való átutalásokat, követelik továbbá a még szabadlábon levő kommunisták őrizetbe vételét és a félrevezetett keresztény kommunisták szabadonbocsátását.

A határozati javaslatot több felszolitás után az elnök határozattá emelte és az ülés a Hymnus éneklésével ért véget.