Földünk felülete 510 millió négyzetkilométer s ebből kereken 149 millió négyzetkilométer (29 %) a szárazföld, a többi részt az óczenánok vize borítja. A szárazföld közepes magassága körülbelül 825 m; ez azt jelenti, hogy a szárazföld tömege egész kiterjedésében egyenlően elosztva, több mint 800 m magasságban állna ki a tengerből.

Ezzel ellentétben a közepes tengermélység körülbelül 3700 m, tehát négy és félszer nagyobb a szárazföld magasságánál. Az óczeánok együttels ürtartalma mintegy 13-szor nagyobb, mint a tenger színtája fölé kiemelkedő szárazföldé. Az óczeáni mélységek 50 %-a 3000 m alatt van és a Föld felületének több mint felét mély tenger borítja.

Ha a Föld felületét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a szárazföld, mely a mai kontinenseket alkotja, nem mindjárt a szélein szakad le nagy mélységekbe, hanem laposan folytatódik a tenger színe alatt körülbelül 200 m. mélységig. Itt végződik az ú. n. kontinentális ábra és utána meredek leszakadás következik átlag 3000 m. mélységig. Ez az ú. n. kontinentális lejtő. A mély tengerekben a legnagyobb tengeri mélységek árokszerűleg sülyednek le.

A szárazföldeket, az ú. n. kontinenseket, tehát mintegy rögöknek tekinthetjük, a melyek átlagosan 4500 m-rel magasabban fekszenek, mint az óczeánok kiegyenlített feneke s a tenger tükréből éppen úgy merednek föl, mint az úszó jégrögök a víz felületén. Ha azonban ezeket a nekünk annyira jelentékenynek látszó magasságkülönbségeket a Föld méreteihez hasonlítjuk, azok elenyésző csekélyeknek bizonyulnak s például ha egy 1 méteres félátmérőjű glóbuson ábrázolnók őket pontosan, mindössze 0.7 mm-es kiemelkedések lennének.

A Föld felszíne alakulásában egy másik jellemző tulajdonsága, hogy a kontinensek széle egyre meredekebb helyzetet foglal el. A Föld életének régibb időszakaiban ugyanis az óczeáni területek fokozatosan mentek át a kontinensek területébe, ma ez az átmenet már nincs meg és a kontinenseket körülvevő kontinentális lejtő után hihetetlenül átlag 3000 méter mélységig lehangoló meredek leszakadás következik.

A kontinentális szélek meredek állása, továbbá a kontinentális rögöknek lesülyedése a kontinentális rögöknek lesülyedése a kontinensek szélén, valamint az óczeáni medenczékben egyre mélyebb bevágódása, mely a Föld ábrázatán egyre határozottabb és élesebb alakulásokat létesít, a Föld összehúzódásának egyik részleteredménye.

Soergel W. meggyőző okfejtése alapján a geológiai és palaontológiai vizsgálatok egyértelmű eredményei szerint a Föld felszínének alakulásában határozottan fölismerhető az az irányzatosság, hogy Földünkön a kontinentális területek csökkenőben, az óczeáni területek pedig nagyobbodóban vannak.

Ez a tény világosan áll előttünk, azt azonban még nem tudjuk, hogy ez a folyamat milyen mértékben és milyen ütemben fog továbbhaladni a jövőben. Nem lehetetlen azonban, hogy a Föld összehúzódásával karöltve a sülyedő földkéreg a kontinentális területet a maga egészében magával ragadja és a mindent elborító vízbe, "Pantalassá"-ba sülyeszti.
Dr. G. S.