A helium a legújabb időkig egyike volt a legritkább elemeknek, előállítása nagyon drága, köbméterének értéke elérte az 1/4 millió koronát. A háború folyamán azonban az Amerikai Egyesült-Államok nagy mennyiségben kezdték termelni ezt az étékes anyagot. A torontoi egyetemen végzett előzetes kísérletek után némely kanadai földgázforrásból származó földgázak (a melyek heliumtartalma kb. 1/3 %) fractionált párolgatás útján oly nagy mennyiségű heliumot szolgáltatattak, hogy előállításának költségei a réginek igen csekély töredékére, köbméterenkint kb. 22 koronára szálltak alá.

Ezen kisérletek kedvező eredmények hatása alatt az Egyesült-Államok nagy gyártelepeket terveznek (és részben már fel is állítottak), a melyekben naponkint 1700 m3 heliumot lehessen előállítani. Ilyen gyárak eddig Kansas, Oklahome és Texas államokban vannak, ezek a háború alatt épületek és a fegyverszünet megkötésekor napi 1400 m3 heliumot állítottak elő és már 4000 köbméter sűrített, majdnem vegytiszta helium állott készen a hajón való elszállításra.

A heliumnak nagy mennyiségben való előállítása a léghajózás szempontjából a legnagyobb fontossággal bír. Hiszen ez, a hydrogen után a legkisebb fajsúlyú gáz és megbecsülhetetlen tulajdonsága, hogy nem gyúlékony, nem ég, ha tehát vele töltjük meg a léggömböt, kiküszöböljük a légi katastrophák egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb okát. A mellett, mint izzólámpák töltésére alkalmazható gáz az elektronikai iparban is fontos szerephez juthat.