A washingtoni táviró vasárnap éjjel szenzációs híradással szolgált:

Wilson elnök válaszolt Burián október 4-iki jegyzékére és válaszát a washingtoni svéd követ és a svéd külügyminiszter utján elküldötte Bécsbe.

A válasz, melynek szószerinti hiteles szövegét alább adjuk, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a cseh szlovákok és a monarchia között háborús állapot áll fenn, tehát nem Amerika, hanem a csehszlovák nemzeti tanács állapíthatja meg a béke feltételeit. Ugyanily módon a délszlávok is maguk állapíthatják meg, hogy a monarchia milyen intézkedéseit fogják kielégítendőknek tartani.
A monarchia többi nemzetiségeiről, tehát sem a lengyelekről, sem a románokról nem emlékezik meg.

Washington okt. 19. (Reuter.) Az Egyesült Államok válaszának, amelyet az október 4-iki osztrák-magyar jegyzékre adtak, és amely Amsterdamban és másutt 5-én és 6-án tétetett közzé, a következő a szövege; amint azt a külügyminisztérium a washingtoni svéd követ utján a svéd külügyminiszterhez intézte:
Külügyminisztérium, okt. 18. Uram! Van szerencsém igazolni e hó 7-én kelt jegyzékének kézhezvételét, amelylyel Ausztria-Magyarország császári és királyi kormányának egy közlését az elnökhöz juttatta. Megbízásom van most az elnöktől kérjem meg önt arra, legyen oly barátságos és juttassa el kormánya utján a császári és királyi kormányhoz a következő választ:
Az elnök kötelességének tartja közölni az osztrák-magyat kormánnyal, hogy nem foglalkozhatik e kormánynak ezzel a javaslatával, mert január8-iki üzenete óta bizonyos nagyjelentőségű események állottak be, amelyek szükségszerűen megváltoztatták az Egyesült- Államok kormányának illetékességét és felelősségét.

Ama 14 feltétel között, amelyeket az elnök akkor formulázott meg, szerepelt a következő: „Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyzetét a nemzetek között megvédettnek és biztosítottnak kivánjuk látni, meg kell adni az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét." Mióta ez a mondat leiratott és az Egyesült Államok kongresszusa előtt elhangzott, elismerte az Egyesült Államok kormánya, hogy a csehszlovákok és a német valamint az osztrák-magyar birodalom kőzött háboru-állapot áll fönn és a csehszlovák nemzeti tanács de facto hadviselő kormány, amely fel van ruházva a megfelelő autoritással arra, hogy a csehszlovákok katonai és politikai ügyeit vezesse. Elismerte továbbá a legmesszebbmenő módon a Jugoszlávok nemzeti szabadságra való törekvéseinek jogosságát is.

Az elnök ennélfogva nincs már abban a helyzetben, hogy a népek puszta autonómiáját ismerje el a béke alapjának, hanem kénytelen ragaszkodni ahhoz, hogy ők és nem ő bíráskodjanak afelett, vajjon az osztrák-magyar kormány részéről minő akció fogja kielégíteni a népek aspirációit és felfogását jogaikról és mint a nemzetek családjának tagjait megillető rendeltetésüktől.
Fogadja Uram legnagyobb nagyrabecsülésem megújított kifejezését.
Lansing Róbert