A Magyar Nemzeti Tanács tegnapelőtt kiadott kiáltványában a főváros népét vasárnap délutánra népgyűlésre hívta össze az országház előtti térre. Bár a hatóság tudomásul vette a népgyűlés megtartását, mégis szükségesnek találta a rend fentartása érdekében a rendőrséget, csendőrséget és a katonaságot kivonultatni.

A gyűlés fél négy órára volt hirdetve. A polgárság és a munkásság példás sorrendben, zászlókkal és táblákkal nagy tömegekben vonultak fel a város minden részéből a parlament előtti hatalmas térségre. A gyűlés megkezdése előtti teret a földmívelésügyi miniszteriumig, a Kuria épületéig, de még az alkotmány-utca is a Vilmos császár-utig sokezer ember szorult össze. A rendőrség 15-20 ezer emberre becsülte a néptömeget. A munkások táblái a következő feliratot viselték:
„Éljen a világbéke!”
„Éljen a nemzeti tanács!”

De nem hiányoztak a szokásos karrikaturák sem, például gróf Tisza az akasztófán és a munkapárt a koporsóban.

Feltűnő volt, hogy sok ezer főnyi tömegben katonatiszt és katonai legénység alig volt látható s ha itt-ott mégis feltűnt a demonstráló tömegben egy katonatiszt, azt az oda kivezényelt katonarendőrök azonnal felszólították a távozásra.

A népgyűlés rendezői a parlamentépület széles lépcsőit foglalták el. Az egybehívók nevében Farkas István, a szocialistapárt titkára üdvözölte a népgyűlést és elnöknek gróf Batthyányi Tivadart, ?Vilmost és dr. Szende Pált ajánlotta.

Gróf Batthyányi volt az első szónok, aki a mai népgyűlés célját ismertette. Azért jöttünk össze – mondotta – hogy a nép akaratának uralmát követeljük. Követeljük a mindenben független Magyarországot, gazdasági, katonai és különösen külügyi téren. A nép azt követeli, hogy azok álljanak élére, akiknek politikáját az idő igazolja. Programmunkat ismerik. Minden körülmények között az azonnali békekötést követeljük és az általános, egyenlő, titkos választójogot s az egész vonalon a demokratikus átalakulást. Olyan kormánynak kell jönnie, amely ezeket a követeléseket azonnal teljesíteni tudja és a német szövetséget felbontani akarja, mert ez a politika volt az, mely az országot odajuttatta, ahol most van.

Követeljük a sajtószabadság legszélesebb kiterjesztését, amnesztiát a politikai foglyok részére és a politikai perek törlését. Békét minden körülmények között, tekintet nélkül a nemzetiségi,m vagy felekezeti különbségekre. Megalakult a nemzeti Tanács , amelynek programmjába mindazok a pontok foglaltatnak, melyek a jövendő demokratikus Magyarország szempontjából nélkülözhetetlenül szükségesek. Meg fogjuk szüntetni a kissebbségek klikkjét, melyek a király és a nép közé állanak. A királlyal együtt akarunk hahaladni, de a demokratikus és a népjogok után.

Ezután Lovászy Márton állott fel szólásra. A magyar nép akaratát akarjuk érvényre juttatni – mondotta, - akarjuk az azonnali békét, a független Magyarországot és a nemzetiségi egyenjoguságot. Az országot a népek testvéri szeretete, a jogegyenlőség hite tartsa össze és tegye erőssé. Eddig külön táborban küzdöttek a jogért azok is akiknek céljuk voltaképpen ugyanaz volt. Most összeolvadnak, egymást, hogy egyesült erővel gyorsabban és teljesebben tudják elérni azokat. Ez a küzdelem feltétlenül sikert fog aratni. Mindnyájan ismerjük azokat a sulyos veszedelmeket, melyet az országra e percben zudultak.

Határainkon az ellenség áll, de ennél veszedelmesebb a mai politikai, gazdasági, antidemokratikus szellem. Elérkezett a cselekvés ideje. Vegyük tudomásul, hogy nincsen kormány. Szükség van most erős és tiszta kezekre. Ezért alakult meg a Nemzeti Tanács mindenki, aki az ország gondját a szivén hordja, kötelessége melléje állni. Az a rendszer, mely a veszedelmet előidézte, még végvonaglásában is ragaszkodik a hatalomhoz.

Garbai Sándor, a népszerű néptribun azzaé kezdte beszédét, hogy a szociáldemokrata párt csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Véleménye szerint szükség van a haladéktalan és feltételek nélkül békére, mert a békekötés nem lehet gyalázatosabb, mint a háború folytatása és ezért is vesznek részt a szociáldemokraták a Nemzeti Tanácsban, mert most van itt az ideje annak, hogy az osztályuralmat megdöntsék, ez pedig a szociáldemokraták hozzájárulása nélkül lehetetlen. Sokan azt mondják, hogy ez a forradalom, ez azonban még távol vart attól, forradalom akkor fog jönni, ha a nemzetiségek és a dolgozó osztály elnyomását folytatni akarják. Követeli a minden férfira és nőre egyformán kiterjedő általános, titkos választójogot, nemcsak az országgyülési választásokra, hanem minden választásra, a háborut az osztályuralmon levők csinálták, vállaljak azok a felelősséget érte és viseljék a költséget. Felszólít mindenkit a csatlakozásra.

A következő szónok Jászi Oszkár volt. Beszéde kezdetén nagy mozgolódás volt a tömeg között, mert a tömeg szélén álló katonákat a katonai rendőrség tagjai igazoltatták.

Amikor a rend újra helyreállott, Jászi Oszkár megkezdte beszédét. Mindenekelőtt felszólítja a jelenlevőket, hogy óvakodjanak a provokatőröktől. Pusztulnia kell a régi feudalizmusnak; a szerencsétlenséget nem mi okoztuk, hanem azok, akiknek a háborúból hasznuk volt. Csak az azonnali béke és a nemzetiségekkel való békés megegyezés segíthet a nemzeten. A nemzet és a király között egy klikk áll, ezeknek a kalandor politikusoknak pusztulniuk kell. Uj politikára és szabad népszövetségre van szükségünk. Kijelenti, hogy a Nemzeti Tanács ezeket a célokat végrehajtja és ha nincs kormány, mely a demokratikus szellemben dolgozik, akkor a Nemzeti Tanács veszi kezébe a hatalmat. Ütött az utolsó óra, cselekedni kell.

Miután még Fényes László és Szende Pál a mai nap jelentőségét kiemelték, a tömeg a legnagyobb rendben, munkásdalok éneklése közben széjjeloszlott.