Dtum
Login with Facebookk
1918 | Október

Fejetlenség a tőzsdén

Ami ezen a héten tőzsdén végbement, nagy fejetlenségnek minősithető.
Arra a hirre, hogy a bolgár front megszünt s Bulgária kegyelemre megadta magát, a tőzsde elvesztette a fejét s hanyatthomlok dobálta le az értékeket a magasságból a mélységbe. Hogy ez az egyébként komoly és jelentéktelennek nem mondható fordulat perdöntő volna a háborura, a hadjárat sorsára és különösen Magyarországnak szilárdan alapozott, gazdasági exisztenciájára: senki, aki gondolkozik, komolyan nem hihette.

De ki az, aki nálunk minden következményében végiggondol egy gondolatot?
Ez sajnos, a mi politikai köreinkben is ritkán szokott megtörténni s a tőzsdén meg, ugy látszik teljesen meg is szünik a gondolkozás logikus processzusa, mihelyst olyasvalami történik, aminek folyományait nyomban áttekinteni nem tudjuk. Ilyenkor beáll a pánik, vagyis a teljes fejetlen beszámithatatlanság. 

A bolgár események hirére a tőkések és a spekuláció tömegesen kinálták és eladták értékeiket. Mit kaptak érte? Pénzt. Hát vajjon a mi papirpénzünk többel ér-e azoknál az értékpapiroknál, amelyek mögött valóságos, megingathatatlan értékek, gazdag vállalatok, ipari és kereskedelmi üzemek, ingatlan birtokok stb. rejlenek?

A papirpénzünk elértéktelenedett, viszont a vállalati értékek a háboru folyamán mindjobban megerősitették, mindjobban megnövesztették belső valőrjüket s eddig valóban mindenki igyekezett pénzbőségét vállalati értékekben fruktifikálni és biztositani. Most egyszerre fogják magukat s a belső értékük szerint kitünőeknek elismert vállalati részvényeket visszacserélik bankóra s hozzá még leszállitott árfolyamok mellett, amit az oktalan kinálat mellett maguk idéztek föl. Van ebben logika, józanság, helyes és helytálló számvetés? 

De itt van egy másik kérdés.
A tőkések, a cimletbirtokosok és a tőzsdén spekulálók vajjon mitől féltek, mitől riadtak meg a bolgár események folytán? Mi fenyegette őket vagy az országot, hogy elborult a szemük s elvesztették tisztánlátásukat? Közelebb jutottunk a béke lehetőségéhez: ugyebár ez volt az első föltevés, amely széles körökben elterjedt. Tehát a béke közelsége, a béke lehetősége vette el a tőzsde józan eszét – a béke, amelyet az egész ország áhit (persze a tisztességes, becsületes békét), de amelyért senki sem imádkozik olyan forró áhitattal, mint éppen a tőzsde világa? A tőzsde megijedt attól, amit a legmelegebben óhajt? 

Erre nincsen más szó, csak fejetlenség; ez magyarázhatja egyedül az e héten látott tőzsdei eseményeket. A tőzsdei élet egyik legalaposabb ismerője, Krausz Simon irja valahol, hogy az emberek tehetsége és az esze nem megy annyira, hogy itélni tudnának, hanem jelszavakat fogadnak el s minden disztingválás nélkül alkalmazzák.

Ő tavaly attól félt, hogy a tulságos háborus angazsmán, a mesterségesen tulhajtott árfolyamok megbosszulják magukat, mert megeshetik az, hogy egy nagy tömeg ugyanazon az ajtón akar kimenni a szabadba s ebből torlódás, válság és pánik keletkezhetik. Ez akkor volt s a tulzott háborus spekulációra vonatkozott. De ezt a példát akarják alkalmazni a mostani helyzetre, amely a tavalyival homlokegyenest ellenkezik, mert ma már az angazsmán a tőzsdén nem a háborura, hanem a békére szól. 

Akkor – irja Krausz Simon – rámutatva a háborus tulhajtott konjunktura megszünésére, a vagyonleróvás közeledésére, az értékmérő visszafejlődésének lehetőségére – a béke hatását a tőzsdére, a tőzsdei angazsmánok tulhajtottságának és az ebből eredő áresés lehetséges vehemenciájának szempontjából kellett mérlegelni. Ezzel szemben ma: 

1. A vállalatok majdnem kivitel nélkül magukban hordják tavaly óta szerzett jövedelmeiket és azóta gyüjtött tartalékaikat. 

2. A vállalatok legtöbbje sokkal tőkeerősebb és fizetett belértékben is sokkal hatalmasabb lett, mert a közönségtől igen magas ázsió mellett eszközölt kibocsátásaira uj tőkéket kapott. 

3. A vállalatok legtöbbjének ideje volt felkészülhetni a békés átmenetre, tehát a békemunkára. 

4. Az összes áruk érteke azóta rohamosan emelkedett, viszont az áruk és anyagok tulajdonosának – ez esetben a részvénytársaságok – árfolyamban kifejezett értéke nem hogy nem emelkedett, hanem sok esetben még esett is. Rendkivüli módon kellene tehát esniök az áruk árának, amig a részvények értékelésével arányba kerülnek. 

A forgalomba jött pénz (bankjegy) ez év alatt a teljességgel megduplázódott. Megduplázódtak ugyancsak a kereseti számok. 

Ilyen körülmények között, amelyek higgadt elmével világosan áttekinthetők, mi értelme volt annak az óriási fejetlenségnek, amelyen a tőzsde ezen a héten keresztülment s mi az értelme azoknak az óriási veszteségeknek, amelyek a gazdasági életet érték? 
Mikor fogja a tőzsde ujból kiheverni azt a negyvenfokos spanyollázat, amely azon a héten rázta a fejvesztett spekulációt? 

Szerencsére e láz hamarosan kitombolta magát, bár szomoruan látjuk az áldozatait s még szororubban azokat a fekete hollókat, akik a tőzsdében mindig a hullámokon hizlalják kövérre az erszényüket. Ezekre vigyázni kell, nehogy most a megnyiló hoszban épp oly fosztogató szerepet játszanak, mint a lezajlott besszben.

Mert semmi kétség: a béke halvány reménysugara elég ahhoz, hogy mindenki föleszméljen és észbekapva, folytassa ott, ahol a multheti pánik folytán elhagyta: a békére való berendezkedést és a békére való vásárlást.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98