Halom utcai pálya – 5000 néző – Bíró: Fehéry Ákos.
Minden várakozást felülmulóan izgalmas, heves iramu, érdekfeszítő küzdelem keretében folyt le a két csapat, mai mérkőzése. A bajnoki döntőnek titulált mérkőzés a ma látottak alapján méltán rászolgált a dicsérő jelzőre, mert a maihoz hasonlóan érdekes küzdelmet magyar csapatok között a háboru alatt alig láttunk.

Az MTK technikai készültség és tudás dolgában legalább egy klasszissal felette állt ellenfelének, de hiányzott a játékából, a két legfontosabb tulajdonsága, mely a vasutas csapat mai váratlan nagy sikerének legfőbb rugója: a szív küzdeni és a lelkesedés.

Az MTK nagy tudásáról a játékidő 90 percéből 80 percig szinte kapujához szegezte a Törekvést, de ez ha egyik pillanatban védett és mint a tizenegy emberével, nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy, ha a helyzet ugy alakul, már a következő másodpercben egész csatársorával támadásba kezdjen.

Az MTK-nál a közvetlen védelemben csak Feldmann elégített ki, bár Csüdör sem volt rossz. Kossuth igen bizonytalanul védett, s a Törekvést második góljához Csüdörön kívül ő segítette. A kék-fehérek csapatának legjobb része a Kertész II – Kertész III. – Vágó összeállításu fedezetsor volt, mely pillanatig sem pihenve, fáradhatatlanul tömte a labdákkal a csatársort.

Az ellenfél támadásait már csírájában elfojtotta, adott alkalommal segített a védelemben is. Kertész II. és Kertész III. mai játéka a két játékos footballkarrierjének legszebb lapjaira tartozik. Meglehetős gyengén szerepelt a csatársor, mely sehogy sem tudott megbarátkozni a pálya méreteivel, a homokos talajjal, no meg az erélyes Törekvés védelemmel.

Egyedül Schlosszer nem respektálta az ellenfél nagy tudását, de dicséretreméltó agitálással keresztülvitt támadásai nem nyertek sohasem méltó befejezést. Mellette Szabó volt jó, Schaffer a mezőnyben csinált néhány tetszetős dolgot, de a kapu előtt tulságosan önzetlen volt, alig lőtt kapura.

Ez volt különben az egész csatársor hibája: még a hatos vonalon is adogatták egymásnak a labdákat. Teljesen csődöt mondott a csapat jobbszárnya. Braun-Orth: legutóbbi játékaik után rájuk sem lehetett ismerni. A Törekvés mai sikeréből az oroszlánrész a Dürr-Horváth-Siegl összeállításu közvetlen védelmet illeti meg. Dürr néhány labdát nagy tudással védett, néhányszor azonban csak rendkívüli szerencséje és a kapufa mentette meg a góltól.

A Horváth-Siegl hátvédpár imponálóan, biztosan, energikusan játszott, különösen felszabadító rugásaik voltak bámulatraméltóak és dicséretükre válik, hogy egyetlen labdát sem ejtettek. A fedezetsor főleg a védelemben excellált, különösen Glag végzett nagy munkát, A csatársor munkájáról igen nehéz kritikát mondani, mert a védekezésre fektette a fősulyt. Egyénileg Csapkay és Csermely lehetne kiemelni.

MTK támadással kezdődik a mérkőzés, s husz percen keresztül egy kapura menő játék folyik. A 21. percben a Törekvés kiszabadul, Nagy szöktetik Csapkayt s kész a gól. A második félidőben megint hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy Csermely már a 8. percben megszerzi Csüdör hibájából, a labdát, Nagyhoz rugja, akinek pontos labdája Kossuth lábai között jutott a kapuba.

Az MTK góljait Szabó a 34. percben és Kertész II. 35. percben szerezte. Végül egy eredménytelen MTK támadással végződött a mérkőzés.