Az orosz titkos okiratok között, a melyeket a bolseviki kormány füzetekben tesz közzé, a harmadik füzet tartalmazza az 1916 augusztus 17-én aláírt orosz-román katonai egyezményt.

Az orosz-román katonai szerződés, a melyet a bukaresti orosz katonai ügyvivő, Katarinov ezredes, a bukaresti franczia katonai ügyvivő, Depres, a bukaresti angol katonai ügyvivő, Thomson és a bukaresti olasz attasé, Berige? alezredes saját hadseregünk főparacsnokságának felhatalmazásával kötött Bratianu román miniszterelnökkel és hadügyminiszterrel, a következőket tartalmazza:
1. Az 1916. augusztus 17-ikén Oroszország, Francziaország, Anglia, Olaszország és Románia között kötött szövetségi szerződés kiegészítéséül Románia kötelezi magát, hogy egész szárazföldi és tengeri haderejét mozgósítja és Magyarországot és Ausztriát legkésőbb 191 augusztus 28-án (8 nappal a szaloniki offenziva után) megtámadja. A támadásnak a hadüzenet napján kell megkezdődnie.

2. E szerződés aláírása után és a román hadsereg mozgósítása közben az orosz hadsereg köteles erős tevékenységet kifejteni az egész osztrák fronton, különösen Bukovinában, a hol támadóan kell fellépnie. Az orosz flotta tartozik biztosítani a konstanzai kikötőt és megakadályozni minden ellenséges partraszállást. Az orosz fekete-tengeri flotta ezért mint hadi kikötőt használhatja Konstanzát. Azok az orosz hadihajók, a melyek a román flottát és hadsereget támogatják a tengeren és a Dunán, a román főparancsnokság alatt állnak.

3. Oroszország kötelezi magát, hogy a román hadsereg mozgósítása alatt két gyaloghadosztályt küld Dobrudzsába, hogy a román hadsereggel közösen lépjen fel a bolgár sereggel szemben. A szövetséges hatalmak kötelezik magukat, hogy legkésőbb nyolcz nappal Románia katonai beavatkozása előtt határozott offenzívát kezdenek a szaloniki fronton, hogy a román haderő konczentálását megkönnyítsék.

4. Oroszország, Francziaország, Nagy-Britannia és Olaszország kötelezik magukat, hogy Romániát hadianyaggal és készletekkel ellátják, még pedig oly mértékben, hogy legalább 300 tonna érkezzék naponta Romániába.

5. A szövetséges hatalmak hasonló módon támogatni fogják Romániát, szükség szerint lovakkal, gyógyszerekkel, élelmiszerrel és fölszerelési tárgyakkal.

6. A szövetséges hatalmak technikai személyzetet fognak Románia rendelkezésére bocsátani a hadianyagok hazai előállítására.

7. E szerződés aláírása után az orosz és román hadserege

k vezérkarai és a szaloniki hadsereg vezérkara meg fogják állapítani együtt működésük módját.

8. A szövetséges hadsereg együttműködése nem jelenti az egyik vagy mási szerződő fél alárendelését, csakis a szükség szerint való kölcsönös megegyezést.

9. A román és az orosz csapatok általában megtartják saját parancsokságait, saját külön hadműveleti zónájukat és függetlenségüket. Az elválasztó vonal a két hadsereg között Dornavatrától Beszterczén és a Sajó meg a Szamos völgyein át Debreczenig terjed.
A román hadműveletek főczélja: előnyomulás Erdélyen át Budapestre, a mennyiben ezt a Dunától délre levő katonai helyzet megengedi. A 3. pontban említett orosz segédcsapatok román főparancsnokság alatt állanak. Abban az esetben, ha a Dunától délre operáló orosz csapatokat a románok számával arányosan megerősítik, ez az orosz kontingens, ha román területen operál, önálló hadsereget alkothat, orosz parancsnokság alatt.

10. Mindegyik fél hazai területére, vagy az illető fél csapatai által megszállott területre a másik fél hadserege csak abban az esetben léphet, ha ezt az általános érdek megkivánja és mindenkor előzetes irásos megegyezés után.

11. A román vagy orosz vasutak kölcsönös felhasználására nézve a szövetséges főhadiszállások megbizottai egyeznek meg.

12. Az egész zsákmány, a mit valamely hadsereg ejt, az illető hadseregé. A közös harczokban ejtett zsákmányt a résztvevő csapatok számaránya szerint osztják szét. A román hadsereg ellátásának megkönnyítése érdekében azonban az orosz főparancsnokság átengedi a vegyes hadizsákmányból mindazokat a hadianyagokat, a melyekre a román hadseregnek sürgős szüksége lesz.

13. A román hadsereg képviselőket küld a szövetséges hadseregek főhadiszállására és hasonlóképen képviselőket küldenek a szövetséges hadseregek a román főhadiszállásra. A főhadiszállások kölcsönösen értesítik egymást a hadihelyzetről, a haderők eloszlásáról és a hadműveletek haladásáról.

14. Ha a hadműveletek folyamán uj intézkedések szüksége merül fel, vagy előre nem látott események állanak be, e kérdéseket mindegyik főhadiszálláson megvizsgálják és a szövetséges hadseregek képviselőivel és a főparancsnok hozzájárulásával döntenek.

15. A román hadsereg szövetségeseit hadműveleteinek megkezdése előtt értesíti terveiről, hogy az előkészítő intézkedéseket megkönnyítsék.

16. A fegyverszünet kérdését az együttműködő hadseregek legfőbb parancsnoksági helyeinek általános megegyezésével döntik el.

17. E szerződés aláírásától kezdve az általános béke megkötéséig marad érvényben.
Kiállították és aláírták öt példányban 1916 augusztus 17-én Bukarestben.