Két örvendetes esemény híre érkezett március első verőfényes vasárnapján. Mind a kettő hivatalos jelentés; az egyik arról szól, hogy vasárnap délután a központi hatalmak és Oroszország képviselői aláírták a békeszerződést. A másik jelentés szerint a román tárgyalások is kedvezően haladnak előre és Románia az általunk szabott feltételek alapján késznek nyilatkozott a béketárgyalásokra.

Az orosz béke most már végletes helyzetet teremt azon a hosszu fronton, amely balti tartományoktól a román határig huzódik. Az orosz kormány, mely februárban még nem akart békét kötni és egyoldalu nyilatkozattal akarta befejezni a háborut fegyverünk nyomása alatt kénytelen volt végre őszinte politikát folytatni. Az egyoldalu februári nyilatkozattal nem elégedhettünk meg, annál kevésbé, mert a velünk szomszédos tartományokban anarchia ütötte fel fejét és veszedelemmel fenyegette a mi határainkat is.

Németország nem fogadja el tehát Trotzkij kitérő nyilatkozatát és Hindenburg parancsszavára megindultak a német seregek Oroszország belseje felé. Éppen a vasárnapi német hivatalos jelentés ad összefoglaló képet arról, hogy rövid néhány nap alatt milyen példátlan eredményeket értek el a német csapatok. Pétervár közelébe, Narváig nyomultak előre, elfoglalták Livland és Esztland jó részét, bevonultak Ukránia fővárosába, Kievbe és mindenütt rengeteg zsákmányt ejtettek.

Ez a páratlan gyors előrenyomulás és a nagy zsákmány megmutatta, hogy Oroszország nem akar tovább harcolni. Hiába próbálták a pétervári szovjet és a kronstadti matrózok szervezni az ellenállást a "főváros védelmére", a népbiztosok tanácsának kérdése – mint éppen egy mai táviratunk jelenti – az orosz szovjetek és mindenféle testületek tulnyomó többsége az azonnali béke mellett foglalt állást. Az orosz hadsereg felbomlott, a frontról eltüntek a csapatok és a Brest-Litovskba küldött delegáció az előírt három napos terminus lejártát, a hétfői napot sem várta meg és már vasárnap aláírta a békeszerződést.

Oroszországgal tehát megszünt a háboru és az orosz kormány elfogadta a központi hatalmak már ismert békefeltételeit, amelyeket alább közöljük.

Az orosz béke biztosítja egyuttal az Ukrajnával kötött különbéke áldásait is. Megszünt most már a háboru egészen a román frontig, ott pedig, minden jel szerint, nemsokára szintén béke lesz. A vasárnapi jelentés szerint ugyanis a Romániával eddig fennállott fegyverszünetet szombaton felmondottuk, ellenben Románia késznek nyilatkozott arra, hogy az általunk megszabott feltételek alapján ujabb fegyverszüneti és béketárgyalásokat kezd. Azt jelenti ez, hogy Ferdinánd román király elvben máris elfogadta azokat a feltételeket, melyeket Czernin gróf külügyminiszter a mult szerdán közölt vele. Most már tehát csak a részletek megvitatása következik. Románia már nem huzódhatik sokáig, hiszen az orosz és ukrajnai béke megkötése után teljesen magára van hagyatva és tartós ellenállásra többé nem gondolhat. A román békével pedig megszünik majd az egész keleti front és a központi hatalmak egész erejükkel kezdhetik meg akciójukat a nyugati fronton,
Vasárnap érkezett nagyjelentőségű távirataink itt következnek:

A Magyar Távirati Iroda jelenti Brest-Litovskból e hó 2-ről: A mai nap folyamán a szövetséges küldöttségek és az orosz küldöttség elnökei és egyes tagjai között megbeszélések folynak. A legközelebbi teljes ülés vasárnap délelőtt 11 órára van kitűzve.

A Magyar Távirati Iroda jelenti Brest-Litovskból e hó 3-ikáról.:
Az Oroszországgal való békeszerződést a pótszerződésekkel együtt ma délután aláírták.

A békeszerződés pontjai:
A MTI. jelenti Bresztlitowszkból márc. 3-án:
A békeszerződés, amelyet egyrészről Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország, másrészről Oroszország a mai napon aláírtak, bevezetésképpen rámutat arra, hogy a nevezett államok megegyeztek abban, hogy a hadiállapotot befejezik és a béketárgyalásokkal lehetőleg gyorsan célhoz érnek. Ezután a meghatalmazottak felsorolása következi, majd a békeszerződés szövege, amely így szól:
I. szakasz, Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország, másrészről Oroszország másrészről kijelentik, hogy közöttük a hadiállapot megszünt. Eltökélt szándékuk egymással békében és barátságban élni.

II. szakasz. A szerződő felek a másik fél kormánya, állam- vagy hadseregberendezkedése ellen irányuló minden agitációval és propagandával felhagynak. Ez a kötelezettség érvényes a négyesszövetség által megszállva tartott területekre is.

III. szakasz. Azok a területek, amelyek a szerződést kötö felek határos vonalaitól nyugatra fekszenek, nem fognak többé az orosz felségjog alá tartozni. A határvonalat a békeszerződéshez mellékelt térképen pontosan feltüntették.
A határvonalat egy német-orosz bizottság állapítja meg. A szóbanforgó területekre abból, hogy egykor Oroszországhoz tartoztak Oroszországgal szemben semmiféle kötelezettség nem háramlik. Oroszország ezen területek belső ügyeibe nem avatkozik be. Németország, Magyarország és Ausztria ezen területek sorsát a népekkel egyetértően akarják eldönteni.

IV. szakasz. Németország kész, mihelyt az általános békét megkötötték és az orosz leszerelést tökéletesen végrehajtották, a III. szakaszban megjelölt területeket kiüríteni, amennyiben a IV. szakasz egyes területrészekre vonatkozóan másképp nem rendelkezik. Oroszország, ami csak az erejéből telik, mindent megtesz, hogy a keletausztriai tartományokat mielőbb kiürítsék és Törökországnak visszaadják. Erdehara Rura és Batuni kerületeket is haladéktalanul kiürítik. Oroszország ezen tartományok állam- és népjogi viszonyainak ujraszervezésébe nem avatkozik, azt a tartományok lakossága a szomszédos államokkal, nevezetesen Törökországgal egyetértésben fogja véghez vinni.

V. szakasz. Oroszország hadseregét, beleértve a mostani kormány által megszervezett uj hadseregrészeket is, haladéktalanul teljesen leszereli. Oroszország hadihajóit vagy visszaviszi orosz kikötőkbe és az általános béke megkötéséig ott tartja, vagy lefegyverezi. A négyesszövetséggel hadban álló hatalmak hadihajói, amennyiben Oroszország hatalmi körzetében tartózkodnak, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az orosz hadihajók. Az Északi jegestengeren a zárlati öv az általános békekötésig megmarad. A Keleti- és Fekete-tengeren Oroszország aknáit azonnal felszedeti, ezekben a kereskedelmi közlekedés szabadk és azonnal megkezdhető. A kereskedelmi hajókra veszedelmes utvonalat közös bizottság fogja megállapítani.

VI. szakasz. Oroszország kötelezi magát, hogy az Ukrán köztársasággal azonnal békét köt. A négyesszövetség és Ukránia közötti békeszerződést elismeri. Az ukrán területeket az orosz csapatok haladéktalanul elhagyják. Ugyanígy kiürítik Esztlandot és Livlandot is. Estland keleti határa a Narva folyó mentén halad. Livland keleti határát a Pipus és Pskowsén tavak, továbbá a Lubansén tavon át Livenhof irányában a Dünáig haladó vonalat alkotja. Estlandot és Livlandot német rendőrhatalom szállja meg, míg csak ott a közbiztonságot és állami rendet nem biztosítják. Estlandból és Livlandból elhurcolt egyéneket azonnal szabadon engedik. Finnországból és az Aaland szigetekről is mielőbb kivonják az orosz csapatokat és a vörös gárdát, továbbá az orosz hadihajókat is visszavonják. Az Aaland-szigeteken levő erődítményeket is, amint csak lehetséges lesz, eltávolítják. Az Aaland-szigetek jövőbeli katonai és kereskedelmi helyzetéről Németország, Oroszország, Finnország és Svédország külön szerződésben állapodtak meg.

VII. szakasz. Mivel Perzsia és Afganisztán szabad és független államok, a szerződő felek kötelesek ezek területi épségét, politikai és gazdasági függetlenségét tiszteletben tartani.

VIII. szakasz. A hadifoglyokat mindkét részről haza bocsátják. Ezt a kérdést külön szerződésben szabályozzák.

IX. szakasz. A szerződést kötő felek kölcsönösen lemondanak a hadiköltségek megtérítéséről, vagyis a hadviselés költségeinek és a hadviselés által okozott károknak megtérítéséről.

X. szakasz. A szerződő felek között a diplomáciai és konzuli viszonyokat nyomban a szerződés ratifikálása után helyreállítják.

XI. szakasz. A négyesszövetség államai és Oroszország közötti gazdasági vonatkozásokat a 2-5. mellékletek tartalmazzák. A 2. melléklet Németországgal, a 3. Magyarországgal és Ausztriával, a 4. Bulgáriával és az 5. Törökországgal való gazdasági megállapodásokat tartalmazza.

XII. szakasz. Az állami és magánvonatkozások, a hadifoglyok kicserélése, az internáltak és a kereskedelmi hajók elengedésének kérdését külön szerződésben szabályozzák.

XIII. szakasz. A békeszerződés végrehajtására vonatkozóan Németország és Oroszország között a német-orosz szöveg, Oroszországnak és Ausztria-Magyarország között a német-magyar-orosz szöveg, Bulgária és Oroszország között az orosz-bolgár szöveg, Törökország és Oroszország között az orosz-török szöveg mérvadó.

XIV. szakasz. A békeszerződést ratifikálják. A ratifikált példányokat mielőbb Berlinben kicserélik. Oroszország kötelezi magát, hogy a négyesszövetség kivánságára a ratifikált példányok kicserélésétől két héten belül eszközli. A békeszerződés ratifikálása után érvénybe lép, amennyiben a megát.