Az eddig követett eljárás abban áll, hogy a meteorológiai adatokat lehetőleg sok helyről összegyűjtik és a légnyomás, szél, nedvesség és felhőzet eloszlását feltüntető időjárási térképet szerkesztenek, melyből tapasztalati szabályok alapján a várható időjárásra következtetnek.

Ezt a synoptikus módszert Kaltenbrunner statisztikus eljárással akarja pótolni. Alapelve az, hogyha valamely napon a meteorológiai tényezők ugyanazok, mint régebben egyszer voltak, akkor a következő napon volt. Eleinte a relatív nedvességnek tulajdonította Kaltenbrunner a döntő szerepet, de később a légnyomást tette első helyre, mint a melynek változása leginkább befolyásolja az időjárást.

Általános érvényűnek a statisztikus módszer azért sem tekinthető, mert a tapasztalat szerint ugyanazokat a mai meteorológiai viszonyokat másnap nagyon eltérő időjárás követheti. Minthogy azonba a synoptikus módszer sem szolgálhat biztos alapot az időjárásra, az új eljárás használhatósága azon mulik, vajjon melyik módszer eredménye válik be gyakrabban és nagyobb mértékben.

Az összehasonlítást Schneider végezte el a bécsi meteorológiai intézetnek 30 évre terjedő adatai alapján. Kilencz hónapon át mindkét módszert párhuzamosan alkalmazta és a jóslások helyességét százalékszámokkal osztályozta : 0=egészen hibás, 25 % = majdnem egészen rossz, 50 % = félig helyes, 75% = elég jó, 100 % = nagyon jó. A napi osztályzatok középértéke képet nyújt a módszer megbízhatóságáról.

A Kaltenbrunner féle eljárás általában véve helyesebb jóslásokra vezetett, mint a synoptikus. A kilencz hónapi középérték a felhőzet jóslásánál az új módszer szerint 82 % volt, a régi szerint 75 . A csapadékjóslásban a biztonság 76 %, ill. 62 % volt, tehát itt is a statisztikus eljárásé az előny. De egy körülményt sem szabad elfelejteni.

Az uj lejárás alapján a bécsi megfigyelésekből a helyi időjárásra következtettek, ellenben a hivatalos jóslások az egész országra vonatkoznak. Megkisérelték azt is, hogy a bécsi tapasztalatokból merített jóslások helyességét a 100 km-nyire levő Strassnitzban ellenőrizték. Ezt úgy kell értenünk, hogy Strassnitzban megfigyelték a meteorologiai viszonyokat, megkeresték azt a napot, a melyen Bécsben az időjárás egyező volt és a következő napra Strassnitznak azt a jóslást adták, a mely Bécsben a következő napon volt.

A csapadékjóslások az új eljárásnál 12 %-kal jobbak voltak, de a felhőzet jóslásában 3 %-kal rosszabbak. Ha nagyobb távolságra vonatkozó jóslást állítanak fel a bécsi helyi tapasztalatok alapján, akkor a biztonság egyre csökken.

Azt sem szabad felednünk, hogy a synoptikus módszer az ellenőrzés ideje alatt sokat veszített régi értékéből, mert a háborús viszonyok folytán a jelentések száma jóval kisebb, mint azelőtt és csak kis területre vonatkozó észlelések állnak a meteorologus rendelkezésére. Talán lehetséges lesz az eddigi időjárási jóslások biztonságát azáltal javítani, hogy a kétféle eljárást egyesítik. (Meteorologische Zeitschr., 34. köt., 1917. 6-7. sz.)