Ha az emberi test egy részét Röntgen-sugarakkal átvilágítjuk, akkor a fluorescáló ernyőn vagy a photo-graphus lemezen árnyékképet nyerünk. Ha a testben levő fémtárgyat, pl. lövedéket keresünk, akkor ennek csak irányát mutatja a kép, de pontos helyzetére egyetlen felvételből még nem lehet következtetni.

Az orvos mindenesetre értékes útmutatást nyert, ha a lövedéket el akarta távolítani, de a keresés még gyakran sok fáradtsággal és a betegre-nézve sok veszélylyel járt. Ennek elkerülése végett Hasselwander, müncheni orvostanár, olyan eljárást dolgozott ki, a melylyel stereoskopikus Röntgen-képeket lehet előállítani.

A stereoskopia lényege jól ismeretes. A két szem együttes használatát utánozzuk vele. Mindegyik szemgolyó ideghártyáján egy-egy kép keletkezik. Az egyik szem kissé jobbról, a másik kissé balról látja a tárgyat. Szemünk a két képet kivetíti. Ha a tárgynak két pontja, 1 és 2, különböző távolságban van, akkor a képből kivetített sugarak is különböző távolságban találkoznak, vagyis a tárgyakat térben kiterjedteknek látjuk.

A stereoskopikus felvételek úgy készülnek, hogy a tárgyat kétszer photographálják le, először kissé jobbról, másodszor kissé balról. A stereokop ezt a két felvételt plastikus képben egyesíti. Ezt az elvet alkalmazta Hasselwander a röntgen-graphiára. Képzeljük el, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre két lámpával világítjuk meg (1. rajz felső része). 1, 2, 3, 4 a tárgynak különböző távolságba eső pontjai. A jobboldali lámpa által keltett képben ezeknek a pontoknak a photographus-lemezen 1j, 2j, 3j pontok felelnek meg, a baloldali lámpa által keltett képben pedig 1b, 2b, 3b.

Ezt a két képet akarjuk a stereoskop segítségével egyesíteni. A felvételekhez nem kell két lámpa. Miután az egyik felvétel elkészült, a lámpát oldalt eltoljuk és a tárgyat új lemezen lephotographáljuk. De a felvételek készítésénél néhány körülményre figyelemmel kell lennünk. A lámpát annyira kell oldalt eltolnunk, mint a megfelelő szemtávolsága. Ez a közönséges stereoskopikus felvételeknél is érvényes. Ez a közönséges stereoskopikus felvételeknél is érvényes.

A képeket ugyanabból a távolságból kell nézni, mint a melyből a felvétel történt. A harmadik felvétel a tengelysugarakra vonatkozik. Így nevezzük azokat a sugarakat, a melyek a lemezt merőlegesen érik (rajzunkon szaggatottan felrajzolva). A képeket úgy kell nézni, hogy abból a pontból, a hol a tengelysugár a lemezt a felvételkor éri, a sugár ismét merőleges irányban jusson szemünkbe.