Könyvekből, kanálisokból, a lustaság örökkévalóságából
százmázsásan felszobrozta magát a rémület.

Az idő fertőzöttebb, mint a milliomosok kölykei.

Felkergetett lendületek elátkozottan szétpozdorjáznak
idegen szemek testvéresen összeszomorodnak a horizonton
sikolytások áttöviskezik az alattomos fülelést
s a fájdalom vak szinei ökörnyáloznak a céltalanságban.

Vigyázz!
Az anyajó föld barlangokat tátog
Vigyázz!
A gépek a savak a robbanószerek a gázak
Vigyázz!
Csirátlan kis öregek hemperegnek az ágyakon.

Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz!
Tavasz-marok világosat és sötétet dobál a térben.
Egy vörös gyereksikítás maga köré riasztotta a csillagokat.
Az utakon megtollasodott galiciaiak gyeplőzik a felhizott konjunkturát.