Az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fenntartotta kapcsolatait a francia kormányzattal. A Monarchia különbékéjét – a várható német támadás miatt – nem is ellenezte volna az antant.

Csakhogy a németektől mindinkább függő Monarchiának sem ereje, sem bátorsága nem volt különbékét keresni – legfeljebb általános békét. A francia és brit kormányzat azonban egy általános béke iránt érdektelennek mutatkozott, hiszen bízott a teljes győzelemben, mellyel realizálhatja háborús céljait. Ezzel a kör bezárult.

A Monarchia különbékéje a brit és francia támogatás ellenére sem lett volna egyszerű, hiszen a kisebb szövetségesek, ideértve Olaszországot is, hallani sem akartak a hadicéljaikat veszélyeztető megegyezésről a Monarchiával. Az utolsó békekezdeményezés bukását mégis, sajátos botrány váltotta ki.

A titkos osztrák-magyar küldött (Revertera gróf) a tárgyalásokon, megbízatása szerint, nem engedhetett Elzász és Lotharingia kérdésében. Így a megbeszélések megszakadtak. Csakhogy Czernin közös külügyminiszter egy beszédében megemlítette a titkos tárgyalásokat. Mivel Franciaországban börtön járt azért, ha valaki a békéről beszélt, Clemenceau kényes helyzetbe került. Azt nyilatkozta hát: Czernin gróf hazudott.

Erre Czernin nyilvánosságra hozta a korábbi tárgyalások több részletét. Válaszul a francia miniszterelnök jelezte, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolását korábban a Monarchia is elfogadta. Most Czernin grófon volt a tiltakozás sora.

A külügyminiszter nem tudott arról, hogy királya titokban, levélben kilátásba helyezte a két tartomány Franciaországhoz csatolását. Ezért a francia kijelentést valótlannak minősítette.

Erre Párizsban hivatalos sajtóközleményben hozták nyilvánosságra IV. Károly levelét. A botrány hatására Czernin lemondott. De ez volt a legkevesebb. A hazugság bélyege a királyon is rajta maradt. A szégyenkező Monarchia még szorosabb függésbe került a rosszallását nem titkoló erősebb szövetségessel, Németországgal szemben.

A Monarchia és Németország hosszú távú politikai szerződést kötött, amely kifejezte Ausztria-Magyarország alárendeltségét.