Az orvostudomány valósággal csodákat művel a háboru alatt a beteg katonák gyógyításában. Rendkivül érdekes példáit mutatjuk itt be a háborus gyógyítás e csodáinak. Idegsokkot kapott, súlyos idegbajtól gyötört katonák, mint sok száz vitéz bajtársuk, akiket gránát szele ért, bekerültek a Trencsérteplic-fürdőn levő híres hadikórházba és ott egy uj villamosgyógymóddal, a gondázással, melyet tökéletesítőjéről, dr. Gonda Viktorról neveztek el igy, rövid idő alatt meggyógyították őket.

E gyógymódszer segítségével néhány perc alatt visszanyeri beszélőképességét a néma, hallását a süket és járási képességét a béna. Természetesen csak az idegsokkot lehet meggyógyitani ilyen módon, tehát olyan működési zavarokat, amelyek nem okozhatnak szervi elváltozást. Fényképfelvételeink legjellemzőbben igazolják e gyógymód hatását, a vele kezelt beteg katonák állapotának bemutatásával:

1. Kiss István, aki harminchárom hónapig volt az olasz fronton, egész testében reszketett, sem állni, sem járni nem tudott és tolószékben kellett ide-oda vinni, vagy – mint a 2. kép mutatja – ha talpra kellett állítani, a falhoz támasztották, mert sem járni nem tudott, sem az egyensulyt nem tudta megtartani állásközben. Ugy vitték ide-oda, mint valami élettelen tárgyat. 3. A villamos kezeléssel azonban rövid idő alatt teljesen meggyógyult. 4. Vajda Imre, aki Doberdónál és Leber Antal, aki a kilencedik olasz offenzivában kapta az idegsokkot. Az előbbi két mankón járt, az utóbbit pedig tolószékbe kellett ültetni, mert teljesen béna volt és még beszélni sem tudott. Most már mind a ketten egészségesek. 5. Vajda Imre és Drecshner Jakab, akik csak botokkal tudtak járni, Trepmer Dániel, aki mankón vánszorgott és Leber Antal, aki teljesen béna volt az idegsokktól. Gyógyult állapotban ábrázolja őket a fényképfelvétel. Magukkal tehetetlen emberek voltak, s a villamos gyógymód segítségével teljesen visszanyerték egészségüket.