A hónap rövidhíreiből
Az Adria mérlege
Az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársaság igazgatósága megállapitotta az 1917. üzletév mérlegét, mely az előző évről áthozott 46.059 korona 66 fillér hozzászámitásával 2,059.609 korona 26 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság a f. é. április 13-án tartandó rendes közgyülésnek részvényenként 10 korona osztalék fizetését fogja inditványozni.
Hajózás a Fekete-tengeren
Azok az osztrák hajózási társaságok, amelyeknek Fekete-tengeri kikötőkben horgonyzott hajóit a háboru kitörésekor Oroszország lefoglalta, de a megkötött ukrán béke következtében felszabadultak, Euxonia néven korlátolt felelősséggel hajóstársaságot alapitottak.
Az uj hajóstársaság az osztrák kereskedelemügyi miniszterium támogatásával, a hadügyminiszterium számlájára fog a felszabadult hajókkal szállitásokat végezni.
A kereskedelmi hajózás a Fekete-tengeren egyébként már a fegyverszünet megkötésével megindult. Ezen időpont óta az ozmán hajóstársaság rendes járatot tart fenn a Konstantinápoly–Heraklea (Eregli)–Songuldak-vonalon, egyéb gőzösök és vitorlások pedig a bolgár és román kikötők között.
Óriási hadihitel Angliában
Az angol pénzügyminiszter a napokban az alsóházban 600 millió font sterling hadihitelről terjesztett elő törvényjavaslatot. Ez, mint a pénzügyminiszter mondotta, a legnagyobb hadihitel, melyet valaha Angliában kértek. 600 millió font a mi pénzünkben körülbelül 15 milliárd korona és ez az óriási összeg éppen csak hogy három hónapra elegendő. Ugyanis Anglia napi hadi kiadásai jelenleg 6,5 millió fontra, vagyis 150 millió koronára rugnak.
A debrecen-kolozsvári fővonal kiépitése
Szilágysomlyón a minap értekezletet tartottak, amelyen oly értelmü határozatot fogadtak el, mely az Erdélyi Szövetség által proponált Nagykároly-Tasnád-Szilágycseh-Dés-Dornawatra utirányban tervezett vasuti fővonal mellőzését s ehelyett a Debrecen-Nagykároly-Szilágysomlyó-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely utirány mellett foglal állást és ez utóbbi utirányban óhajtja az országos fővasutvonal kiépitését.
Felkérettünk a következő nyilatkozat közlésére:
„A „Déli Hirlap” a fenti cimmel egy cikket közöl, amely különböző vádakat tartalmaz a Pamutközponttal szemben. A Pamutközpont ebből az ügyből kifolyólag annak a közlésére kér fel, hogy a „Déli Hirlap” vádjaival kapcsolatban a központok ellenőrzéséről szóló rendelet alapján a mai napon vizsgálat meginditását kérte maga ellen a kereskedelemügyi miniszteriumtól. Magyar Pamutközpont Rt.”
A Magyar acélárugyár r.-t. 1917. évi zárószámadásaiban 64.575 korona (az előző évben 46.761 K) áthozatal együtt 1,188.373 (728.517) K nyers hasznot mutat ki, amiből a költségek és 200.000 (150.000) K leirások levonása után a tiszta nyereség 435.029 K, az 1916. évi 184.575 K-val szemben.
A társaság, mely a mult évben alaptőkéjét 1 millió K-ról 2 1/2 millió K-ra emelte, gyártelepét 4,156.668 K-ra (1916. végén 3,662.715 K-ra) értékeli, amivel szemben a rendes tartalék 2 millió (500.000) K, az értékcsökkenési alap 1,100.682 (1,200.682) K és elfogadványokért 800.000 (1,000.000) K-val, hitelezőknek 1,881.240 (3,279.934) K-val tartozott.
A Chinoin-gyár osztaléka
Ismeretes, hogy a Magyar Bank vállalata, a „Chinoin” gyógyszer és vegyészeti termékek gyára rt. a hadsereg részéről jelentékeny megbizások teljesitésével volt és van jelenleg is megbizva. A vállalat üzemét jelentékenyen ki is terjesztette s a hadsereg részére szükséges dolgokon kivül gyógyszergyártási üzemét sem hanyagolta el. Az elért eredmények olyan kedvezőek, hogy a vállalat – értesülésünk szerint – az 1917. évre tartalékainak megfelelő gyarapitása után 15% osztalékot fog fizetni.
A Láng-gépgyár mérlege
Most teszi közzé a Láng L. gépgyár rt. 1917. évi mérlegét. A mérleg adatai a vállalat olyan hatalmas fejlődését mutatják, amely még a legexponáltabb háborus jövedelmeket is tulszárnyalja. A vállalatnak a hétmillió korona alaptőke mellett 7,258.625 korona bruttó (gyártási) jövedelme volt. A társaság az 1917. évben 3,653.193 koronát tett tartalékba, tehát alaptőkéjének több mint 50%-át. Az 1914. év óta pedig a társaság 6,626.925 koronát tartalékolt. Nem érdektelen azonban, hogy mig 1916-ban fizetések és költségek cimén 6,302.700 koronát fizetett ki a társaság, 1917-ben az üzemi és üzleti költségek mindössze 4,517.795 koronát tettek csak ki.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!