Most, hogy Oroszországgal és Romániával való békekötés küszöbön áll és az export- és importkereskedelem részére kedvező kilátások nyilnak, az aktualitás előterébe lép a devizaüzlet szabaddá tételének a kérdése. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a devizapiac mostani korlátozottsága mellett igazi, fejlődőképes külkereskedelem el nem képzelhető. 

A Devizaközpont, mely most a deviza-üzletet monopolizálja, egyike a legrosszabbul müködő háborus intézményeknek. Amidőn ez a központ 1916 őszén megalakult, mindenki azt várta, hogy a deviza-árfolyamok, ha nem is javulni, de legalább tovább romlani nem fognak. És mi történt? 

Egy év leforgása alatt, vagyis 1917. év októberéig a semleges devizák átlag 100%-kal emelkedtek és ennek megfelelően romlott le a külföldön a korona intervalutáris árfolyama. Az bizonyos, hogy a Devizaközpont céljának és hivatásának nem felelt meg. Jogos tehát az érdekelt köröknek az az óhaja, hogy a Devizaközpont már az átmenetgazdasági idő alatt megszünjék és engedjen teret ismét a bankok szabad deviza-üzletének. 

A bankok már annak idején is ellenezték a Deviza-központ felállitását, mert látták, hogy egy ilyen bürokratikus szerv létesitése a devizaüzlet tönkretételét jelenti. Ez a feltevés a legszomorubb valóra vált. A Devizaközpont ma egyenesen kerékkötője a külkereskedelemnek. Hetekig tart, mig a felek devizakérdéseit elintézik. Ezzel az akadékoskodó lassu apparátussal nem lehet külkereskedelmi forgalmat lebonyolitani. 

A budapesti nagybankok köreiből nyert információink szerint, ott egyhangulag az a vélemény domborodik ki, hogy a Devizaközpontot most már okvetlenül meg kell szüntetni és a deviza-kereskedést ismét a szabad kereskedelemnek kell átengedni. Legutóbb, amidőn a képviselőházban Sándor Pál ostorozta a jegybank helytelen devizapolitikáját, Madarassy-Beck Gyula báró közbeszólt: „Meg kell szüntetni a Devizaközpontot!” A közbeszólást az egész Ház helyesléssel fogadta. 

Nálunk is, odaát Ausztriában is, export- és importbankot alapitanak. Azzal mindenki már eleve tisztában van, hogy ezek a bankok a Devizaközpont gyámkodása mellett nem fejthetnek ki sikeres müködést. A most érvényben levő deviza-rendeletet német mintára csinálták, csakhogy sokkal szigorubb rendszabályokkal. Ma már Németországban is máskép gondolkoznak.

A minap olyan kapacitás, mint Riesser dr., a német bankárszövetség elnöke, tört pálcát a jelenlegi devizarend fölött. Azt mondotta, hogy a korlátokat le kell bontani és a devizaüzletet teljesen szabaddá kell tenni. A tapasztalatok azt bizonyitják, hogy a korlátok felállitása a legnagyobb hiba volt, mellyel durván széttépték azt a finom mechanizmust, mely a nemzetközi devizaüzlet alapját képezi. Ez az a mechanizmus, mely kiegyenlitést létesit a kinálat és kereslet között, de csak abban az esetben, ha az szabadon nyilvánul meg.